A nagyajtai unitárius műemléktemplom és gyülekezet életében mérföldkő ez a nap: 2022. május hetedike. Ettől a mérföldkőtől visszafelé és előre egyaránt tekinthetünk. A holnapi nap, a vártemplom használatba vétele is ugyanannyira fontos, mint az eddigi kutatás, tervezés, kivitelezés és a képzőművészeti értékek feltárása, valamint restaurálása.
Tervezőirodánk archívumát fellapozva láthatjuk, hogy a Teleki László Alapítvány már huszonhárom éve, azaz 1999-ben elkezdte támogatni a kutatási munkálatokat. Húsz évvel ezelőtt, 2002-ben elkészültek az északnyugati bástya felújítási tervei, amelyeket részben kiviteleztek 2005-ben. 2008-ban a harangtorony felújításának tervezése is elkezdődött. Végül 2016-ban, vagyis hat éve a Linea tervezőiroda összeállította a megvalósíthatósági tanulmányt, 2018-ban pedig a kiviteli terveket. A szükséges engedélyek megszerzése – kétpolcnyi papír, azaz dokumentum elkészítése – után végre 2019. szeptember 26-án elkezdődött a kivitelezés.
A kutatás, tervezés és kivitelezés során született tizenöt szaktanulmány (a topográfiától a dendrológiáig, földradaros felméréstől a tartószerkezeti szakvéleményig, régészeti feltárástól a kőrestaurátori szaktervig) több mint 16 GB digitális anyagot képez. Több mint 30 szakember végezte a kutatást 12 szaktervező, gazdasági szakember és 6 műemlékvédelmi szakember irányítása alatt. A műszaki felügyelet során a tervezőcsapat több mint 2600 fotóval dokumentálta a munkát.
A kivitelezés során számtalan műemlékvédelmi helyreállítás történt, csak néhányat sorolunk itt fel, a teljesség igénye nélkül: a várfalszakaszok felső részének visszaépítése, a gyilokjárók részleges rekonstrukciója, a délnyugati bástya utolsó szintjének és tetőzetének visszaépítése, a kapubástya tetőzetének megemelése, tereprendezés, esővíz-elvezetés stb. Ezek mellett a vártemplom kapott pára- és hőmérsékletmérőket, 40 pótszéket, tűzvédelmi eszközöket, két helyen mellékhelyiségeket, templomi hangosítást, teljes körű belső és külső világítást, padfűtést, várszínpadot – amelyet Bihari Józsefről neveztek el, illetve élményt nyújtó, visszahívogató kiállítást is berendeztek itt. Olyan képzőművészeti értékeket restauráltak a szakemberek, mint például az egykori templomboltozat téglabordái, amelyek jelenleg a külső karzatfeljáró oldalfalát képezik, vagy a 15. századból származó Szent László-freskók.
A nagyajtai unitárius templom teljes felújítása majdnem 1700 négyzetméternyi épített felületet, és közel 9000 köbméternyi térrészt érintett. A költségtervezetben 647 euró/m2-es ár szerepelt, ez a projekt végére 909 euró/m2-re módosult. A kiviteli tervek több mint 111 ezer munkaórát és 3795 tonna anyagmozgatást írtak elő, ebben kiemelkedő tétel a 250 tonna kőanyag visszaépítése és a több mint 1700 tonna földmozgatás. Nagyon sok időt és energiát emésztett fel az is, hogy itt nem messze, Bölönben megtaláljuk és kibányásztassuk a darázskövet, amelyből a várfal koronájának reneszánsz díszítését részlegesen vissza lehetett építeni és kiegészíteni.
A kivitelezés során a Baumeister kivitelező cég részéről – mérnöki munkavezetéssel – több mint 15 kőműves (közülük 7-en helybeliek), 6 ács, valamint 5 fős épületvillamos-, 5 fős épületgépész- és 6 fős asztaloscsapat dolgozott. A munkálatokat a RegioConsult 8 fős pályázatíró csapata menedzselte, továbbá ellenmérnökök és műszaki felelősök felügyelték. A bástyákban levő állandó kiállítás megvalósításában több mint 50 ember vett részt.
Ezen a majdnem ezernapos úton szembe kellett néznünk a növekvő építőipari árakkal és a távolságot megkövetelő pandémiával. De ott voltak és vannak velünk ezen az úton – amelynek a mai nap csak egy állomása – azok a határon inneni és túli emberek, akik szellemiekkel és anyagiakkal támogattak abban, hogy a terveink megvalósulhassanak. Nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a munkában az egyházközség vezetősége és egyházfiai, az ifjúsági egylet tagjai, valamint a helyi önkormányzat. A majdnem 200 fős csapatot mindvégig átfogta, szemmel, szóval, igével tartotta össze a gyülekezet lelkésze.
Kós Károly a Bevezetés a Testamentum és Agrikultúra című kézirathoz című írásában megfogalmazott óhajai ma is időtállóak: „Szeretném megérni, hogy kicsiny kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendben tartva… és azt szeretném, hogy gazdaságom, melynek minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra.” Ahhoz, hogy Kós Károly több mint száz éve megfogalmazott vágyai valóra váljanak, van még mit tennünk.
Hiszem, hogy itt nem ért véget ez a nagy csapatmunka. A régi harangozói ház, amit vendégfogadó épületként szeretnének hasznosítani, még felújításra vár, ugyanakkor a vártemplomhoz vezető út javítása is elengedhetetlen. Épített örökségünk fennmaradásának és fenntartásának záloga az élő örökség. Ahhoz, hogy a műemlékeinket át tudjuk adni a jövő generációjának, meg kell ismernünk azokat, és amellett, hogy folyamatosan gondozzuk, élettel kell megtöltenünk őket.
Végezetül azt kívánom, hogy nagyajtai gyülekezet minél többet használja ezt a templomot Isten dicsőségére.
Isten áldja mindannyiunkat!
(Elhangzottak 2022. május 7-én, Nagyajtán, a helyreállított unitárius vártemplom hálaadó ünnepségén.)
