Szoboszlai Attila
Balla Géza 1960. július 17-én született Kémer községben (Szilágy megye, Erdély).
Szülei a mezőgazdaságban dolgoztak. Édesapja, mint gyümölcstermesztő technikus, édesanyja pedig a háztáji gazdaságban tevékenykedett.
A szőlőhöz és a borhoz kötődése gyermekkorában kezdődött. A családnak a nagyszülőkkel együtt egy hektár szőlője volt. A bort már általános iskolás, V. osztályos korában megkedvelte, amikor nagyapja hordójából kenderpozdorja szálakkal szívták ki a „szőlőlevet” néhány barátjával, persze a nagyapa tudta nélkül. Nagyapja igencsak elcsodálkozott aratáskor a hordó láttán.
Az általános iskola elvégzése után a szilágysomlyói Szőlészeti és Borászati Szaklíceumban folytatta tanulmányait, ahol hamarosan a pincekulcsot is rábízták. Igaz, csak rövid időre, mivel itt is üresedtek a hordók… Ezután Kolozsváron kezdte el a Kertészeti Egyetemet, majd itt szerzett mérnöki diplomát 1984-ben, mint szőlész-borász szakmérnök, tehát 35 éve dolgozik a pályán. Az akkori rendszer lehetővé tette a munkahely megválasztását, az elért eredményektől függően. Így került a ménesi borvidékre, a Barackai Szőlő és Bor Állami Gazdasághoz. Itt kezdő borászmérnökként, majd később főborászként dolgozott.
A rendszerváltás előtt sok nehézséggel kellett megküzdenie. Elsősorban az előállított borok minőségét illetően, hiszen ekkor nem készíthetett olyan borokat, amelyeket szeretett volna, hanem olyanokat, amilyeneket diktáltak. A rendszerváltás után az állami gazdaság vezérigazgatója lett, és rá hárult a 2460 hektár szőlőterület kiosztása a volt tulajdonosoknak. Az volt az elképzelése, hogy tovább folytassák együtt, de szövetkezeti formájában. A régi-új tulajdonosok azzal vádolták, hogy újra kollektivizálni akarja területeket, így ezt nem lehetett megvalósítani. Ekkor indult el a területek parlagosodása.
1999-ben saját céget alapított Wine Princess Kft. néven. Akkoriban még nem volt bátorsága Balla Géza nevet adni borainak. Öt hektár területtel indult, és így vásárolgatott évről évre újabb területeket, tudván azt, hogy hol találhatók a legjobb fekvésű és a legjobb minőséget adó dűlők.
Jelenleg 120 hektáron tevékenykedik. A terület 80 százaléka kékszőlő, 20 százaléka fehér szőlő. Sikerült megvalósítania régi álmát, és elsősorban a helybeli fajtákból készít jó minőségű borokat (magyarádi fehér, furmint, kadarka, feketeleányka). A minőségi borhoz történő elköteleződéséhez egyik fontos útmutatója Tiffán Ede volt, majd Bock József és Gere Attila, akiktől sokat tanult, és akikkel a mai napig is komoly szakmai és baráti kapcsolatot ápol.
Boraival számtalan díjat nyert, nemcsak hazai, hanem nemzetközi versenyeken is. Kadarkája, feketeleánykája rendre arany- és nagy aranyérmeket hoztak számára. Nemcsak versenyez boraival, hanem a szervezésben is aktívan részt vesz, akár a Csávossy György-borversenyre, akár az Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyre gondolunk.
Eltökélt szándéka egy egységes kárpát-medencei bor létrehozása attól függetlenül, hogy ezeket a borokat az ország jelenlegi határain belül vagy azon kívül készítik.
Mindig arra törekedett, hogy minél több borkedvelő embert ismerjen meg személyesen. Emiatt komoly borturizmust fejlesztett ki a birtokon, ahová napjainkban is sokan ellátogatnak és a 2007-ben e célból épített 57 férőhelyes panzióban meg is szállnak.
Szintén 2007-ben nagyon jelentős beruházásokat hajtottak végre a technológia fejlesztésére, amit azóta is töretlenül folytatnak, mint a szőlőterületek újratelepítése és felújítása.
2004-ben doktori fokozatot szerzett borászatból a Temesvári Agrártudományi Egyetemen. A kutatási témája a ménesi vörösborok, ezen belül azoknak az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatása.
2008 óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnöki szakán, mint egyetemi adjunktus adja át a szőlészet-borászat területén az évek során összegyűjtött tapasztalatait az erdélyi fiataloknak, és azon igyekszik, hogy belőlük jó borászokat neveljen.
Felesége, Ildikó 2004 óta komolyan támogatja munkájában. Legidősebb fia, Krisztián kertészmérnökként tevékenykedik a cégnél. Nevelt fia, Tamás a marketing és értékesítés terén végzi a munkáját. Legkisebb fia, Dávid 8 éves. Az elmúlt évben még borász akart lenni, most borász és feltaláló.
Balla Géza 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Erdélyben a szakmai tevékenységéért számtalan egyéb elismerést kapott. Közösségi munkát több szervezetben is végez. A Magyar Borakadémia és a Pannon Bormíves Céh tagja 2004-től, a Határon Túli Magyar Borászok Egyesületének tagja 2018-tól. Mindhárom szervezet alelnöke is egyben, valamint a Körös-Maros borrégió elnöke. A Magyar Borakadémia 2018-ban Balla Gézát az Év Bortermelőjévé választotta Magyarországon.
S mivel mással is zárhatnám a méltatást, mint a néhány éve elhunyt erdélyi költő, borász, szakíró dr. Csávossy György szavaival: „A ménesi bor… szikrát ad a szerelemnek, szárnyat a gondolatoknak, kandallótüzet a barátságnak!”
(Elhangzott 2019. szeptember 28-án Szilágysomlyón, a Szilágysági Magyarok díjátadó ünnepségén.)