Péter György Árpád

Kalotaszegről mindenkinek a népművészet, a néphagyományok, a népviselet és a turizmus jut eszébe. Ki gondolná, hogy itt nemzetközi viszonylatban is elismert ökológiai tevékenységek zajlanak? Tájegységünkön is lehet érezni a globális környezeti problémák hatásait, amelyek a közösség környezettudatos szemléletmódjának formálására ösztönöznek minket. Ennek szellemében ezen írásban a jelenkor globális környezeti problémáit, a Kalotaszentkirály-Zentelkén létrejött ökológiai civil szerveződést, a közösség ökológiai nevelése érdekében zajló tevékenységeket mutatom be.

Röviden a globális környezeti problémákról

Az ember teremtése óta idéz elő változásokat a földi környezetben. Az ősi civilizációk hosszú létét az tette lehetővé, hogy az emberek alkalmazkodtak a stabil ökológiai körülményekhez. A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be. A két legfontosabb ok a robbanásszerű népességnövekedés és a tudományos-technikai fejlődés. A két ok között kölcsönös összefüggés van, hiszen az emberek életben maradási esélyeit nagymértékben növelte az orvostudomány fejlődése, valamint az élelmiszertermelés hatékonyabbá válása. A magasabb civilizációs szinten élő növekvő népesség azonban a környezet számára megsokszorozódott terhet jelent. Ezt fokozza, hogy a gazdaságilag fejlett országokban kialakult a fogyasztói társadalmi szemlélet, amely a szükséges fogyasztás többszörösére ösztönzi az embereket. Az eszméknek, a vallásoknak, és a politikai-társadalmi berendezkedésnek komoly hatása van arra, hogy egy adott korban milyen az emberek viszonya a természeti környezethez. Nehéz megmondani, hogy jelenleg milyen mély az ökológiai krízis. Az azonban bizonyos, hogy a 21. századi, állandó növekedést hirdető társadalmi-gazdasági szemlélet ökológiailag fenntarthatatlan.

A múlt század második felétől szakemberek megkondították a vészharangot környezetünk leromlása kapcsán. Ez bizonyos mértékig magasabb szinteken is halló fülekre talált, hiszen nemzetközi egyezmények születtek (Stockholm, Rio de Janeiro, Washington, Ramsar, Kiotó, Johannesburg, Párizs stb.), de sajnos, csak megegyezés szinten, hiszen főleg a fejlett országok részéről nem történtek érdemi változások. Tovább halmozódik a hulladék, egyre nagyobb méreteket ölt a pazarlás, a levegőszennyezés, amelynek következményeit állandóan tapasztaljuk, a sarkokon és a magas hegységekben olvadnak a jégtáblák és a gleccserek, növekszik a tengervízszint, élőlények halnak ki, szélsőséges időjárási viszonyok tombolnak, nagyméretű éghajlati változások tanúi vagyunk. Megéljük, látjuk és tudjuk, hogy minden mindennel összefügg, ismerjük a kölcsönhatásokat, de érdemben nem teszünk ezek megfékezésére, a megbontott, kibillent egyensúly helyrehozatalára.

Nemrég a médiában érdekes gondolatmenet hangzott el, amelyen érdemes elgondolkodni a kibontakozó világjárvány összefüggésében. A vírus egy olyan mikroorganizmus, amely a gazdaegyedben élősködik. Egy normális vírus nem öli meg gazdáját, hisz akkor saját magát is elpusztítja. A mostani koronavírus az ember légzőszerveit, elsősorban a tüdejét gyengíti. Ha magunkat, embereket vírusnak tekintjük a Földön, környezetünkben, ez a mi gazdánk, mi is a Föld tüdejét sorvasztjuk. Korlátlan mértékben irtjuk az egyenlítői esőerdőket, az ázsiai dzsungeleket, a mérsékeltövi erdőket, országunk összefüggő erdős területeit. A Föld tüdeje mostanra már nagyon beteg. Ezzel a hasonlattal élve, azt hiszem, normális vírusként kellene élni és tevékenykedni. A vírussal ellentétben, amely ösztönösen élősködik, mi emberek tudatosan pusztítunk.

Civil szerveződés a környezetért

Az utóbbi évtizedek folyamán egyre több civil szervezet létesült, amelyek tagjai célként tűzték ki a környezetvédelmet, a környezetmegőrzést. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Öko Klub (Clubul Ecologic Transilvania) a ’90-es évek végén környezeti, turizmusfejlesztési, közösségfejlesztési tevékenységeket folytatott a bánffyhunyadi kistérségben. Az akkori kalotaszentkirályi önkormányzati vezetők, pedagógusok, civilek komolyan bekapcsolódtak ezekbe a tevékenységekbe. Földrajz-környezettanszakos tanárként jómagam is az ügy mellé álltam. Közösségünkben is felmerült egy hasonló célokat megfogalmazó civil szervezet létrehozása.

Ezért 2003 februárjában 23 alapító taggal létrejött a Silvanus Ökológiai Egyesületet – SÖE (Asociația Ecologică Silvanus). Alapító tagjaink többsége pedagógus, tisztségviselő, mesteremberek. Azóta tagságunk száma megkétszereződött. Az egyesületnek nincsenek alkalmazottai, mindenki önkéntes. Annyi munkát vállalunk, amit meg tudunk valósítani. Bár egy kis egyesület vagyunk, de hisszük, hogy minden „csepp” számít.

Az egyesület alapító okiratában fogalmazta meg irányelveit. „Az egyesület elsődleges célja a Kalotaszeg néprajzi tájegység, az Erdélyi-szigethegység és más földrajzi tájegységek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezetvédelem, a lakosság ökológiai nevelése, valamint a fiatalok kezdeményezéseinek és a civil szervezetek fejlődésének támogatása. Szándékunk a hazai és külföldi kormányzati és civil szervezetekkel, intézményekkel, csoportokkal történő együttműködés. Támogatjuk a hasonló célirányultságú szervezeteket. A SÖE legfőbb célja az egészséges környezetben élő egészséges ember, aki biztosítja a társadalom fenntartható fejlődését. Szerveződése és működése során a SÖE a kezdeményezés, a felelős beavatkozás és együttműködés, az önkéntesség, a barátság, a kölcsönös tisztelet és támogatás, az átláthatóság, a méltányosság, a versenyképesség, a felelősség, az elvszerűség és a törvényesség elveire alapoz.” Továbbá az alapszabályzat értelmében ösztönzi a természetvédelmi területek védelmét és újak létrehozását, támogatja a faluturizmus és a vidéki közösségek fejlődését, indítványozza a biogazdálkodást, a helyi termékek értékesítését. Mottónk: „Együtt egy egészséges környezetért”.

Környezeti nevelés az iskolákban

Pedagógusokként legfontosabbnak a környezeti nevelést tekintettük, és kezdeti tevékenységeink is erre összpontosultak. Azt hiszem, hogy a felelősségteljes és fenntartható életmód, a környezetre való odafigyelés képessége neveléssel alakítható ki a fiatalok körében. Azt a célt, hogy tevékenységeink összhangban legyenek környezetünkkel, és csökkentsük a környezetromboló hatásokat, csak úgy tudjuk elérni, ha a jövő nemzedékét tudatosan erre neveljük. Ennek eredménye nem mérhető, hatása nem egyik napról a másikra érezhető. Munkánk gyümölcse később mutatkozik meg, a jelenben csak bízunk abban, hogy hatékonyan cselekszünk.

Nem tartom magam „sötétzöldnek”, a világnak fejlődnie kell, de nem mindegy, milyen áron. Ez a szemlélet a nevelésünkben is megmutatkozik. Azért tevékenykedünk, dolgozunk, hogy valamit alkossunk, hogy fejlődjünk, de mindezt történhet környezettudatosan is. Itt szó lehet takarékosságról, hulladékgazdálkodásról, újrahasznosításról, erdőtelepítésről stb. Ahhoz, hogy környezettudatosan éljünk, elsősorban meg kell ismernünk környezetünket, annak elemeit és azok kölcsönhatásait, ugyanakkor az emberi tevékenységek ezekre gyakorolt hatásait. Környezeti nevelésünk is erre összpontosít.

2001-ben, még az egyesület megalakulása előtt, a kolozsváriakkal megszerveztük az első Föld-napi rendezvényünket, majd ökotáborunkat, amelyek azóta is megszakítás nélkül szerepelnek éves programunkban. E tevékenységek a kalotaszegi iskolák diákjainak szólnak, hiszen részt vesznek a helyi iskola diákjai mellett, a bánffyhunyadi és körösfői tanulók is.

Egyesületi munkánk során mindvégig szem előtt tartottuk, hogy a környezetvédelemben ugyanúgy, mint minden más területen, nagyon fontosak az emberi kapcsolatok. Ezért együttműködést kezdeményeztünk hazai és anyaországi civil szervezetekkel. Legfontosabb partnerünk lett a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület, amelynek elnöke, volt egyetemi kollégám, Kiss József. 2004 óta minden fontosabb tevékenységünket közösen szervezzük.

A Föld-napi rendezvényünk és az ökotáborunk jelenti tehát a legfontosabb éves tevékenységünket. Minden év elején eszszépályázatot vagy internetes vetélkedősorozatot hirdetünk meg 5–8. osztályos, valamint rajzpályázatot 1–4. osztályos diákoknak környezeti témákkal kapcsolatosan. Dolgozataikban a diákok egyénileg vagy csoportosan az élhető környezetről fejthetik ki saját elképzeléseiket. A lassan két évtizedes versenysorozatba évente egyre több diák kapcsolódik be.

Minden év áprilisában megszervezzük a már említett Föld Világnapja rendezvényt a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. Fontosabb tevékenységeink: szemétszedés, környezeti témájú fotókiállítások, tárgykiállítások, társasjátékok, fasor és világfa ültetése, nyíltórák. A rendezvényt a diákok jól megérdemelt díjazása zárja. A vetélkedősorozat, az esszépályázat nyertesei részt vehetnek egy ingyenes ökotáborban minden év augusztus második hetében. A foglalkozásokat pedagógusok vezetik. Jóleső érzés, hogy volt táborozók önkéntesekként visszatérnek, és a tábor lebonyolításában segédkeznek.

Az egyhetes sátortáborban ismerkedés, csoportformálás, táborzászló festése, ügyességi versenyek, kézműves tevékenységek zajlanak. Kirándulásokat szervezünk környékünk természetföldrajzi képződményeihez, a Kő-hegyre, a havasrekettyei vízeséshez, a Sárkányok kertjébe, a Tordai hasadékhoz, a révi szurdokvölgybe és Zichy-cseppkőbarlangba, a Mézgedi-barlangba, a Medve-barlangba stb. Az utolsó esti tábortűz, valamint a másnapi díjazás, a táborbontás és búcsú zárja táborunkat. A játékok, a közös étkezések és a tábortűz során a tanulók szociális érzékenysége, társaikkal szembeni felelős magatartása fejlődik. A szolgálatosság, az ételkészítés, a beszélgetések mind maradandó élményt jelentenek diákoknak, tanároknak egyaránt. Az évek során a benevező iskolák köre bővült, hiszen ma már szilágylompérti, bálványosváraljai, Miskolc környéki, kunadacsi, zsámboki diákok is együtt táboroznak a kalotaszegi diákokkal, így ötvennél is több a résztvevő.

Állandó éves tevékenységeink mellett számos más programot is lebonyolítottunk. 2006-ban a Holocén Természetvédelmi Egyesület és a Dialóg Egyesület partnereként Sorompók vagy hidak címmel, elsősorban diákok bevonásával egy egész éves tevékenységre került sor. E pályázat keretében versenyeket, vetélkedőket szerveztünk a helyi iskolában és Miskolcon, tanulmányi kirándulás keretében bejártuk Edelény környékét, egész évben minőségmérést végeztünk a Kalota-patak és Tölgy-pataka vizeiben, komposztálókat helyeztünk el a helyi iskolakertben.

2013 szeptemberében a Dialóg Egyesület önkénteseivel, valamint a helyi iskola diákjaival három kincskereső tanösvényt hoztunk létre a faluban és annak határában Szent Királyok útja, Kalotai kószálás és Diótörők útja elnevezéssel. Ezek által feltártuk falunk épített és természeti adottságait, örökségét.

Minden tanévzárón Silvanus-különdíjat (könyv, hátizsák, hálózsák, sátor) adunk át azoknak a diákoknak, akik abban a tanévben tevékenységeinkbe a legaktívabban kapcsolódtak be.

Egyéb tevékenységek

Különböző környezeti konferenciákon, találkozókon is képviseltettük magunkat, mi is szerveztünk hasonlókat, aminek köszönhetően személyes kapcsolataink és partnereink köre is bővült. Ma már együttműködünk a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a hajdúböszörményi Zöld Kör, a győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület és Éghajlatvédelmi Szövetség önkénteseivel is. Elmondható, hogy velük együttműködve tevékenységeink témaköre bővült, színvonala pedig jelentősen növekedett.

Több alakalommal is szerveztünk környezetvédelmi konferenciát Kalotaszentkirályon: 2009 és 2010-ben az erdélyi és magyarországi környezetés természetvédelmi civil szervezetek szakmai találkozóját, 2013-ban a MTVSZ tagcsoport-konferenciáját és 2018 áprilisában a 28. magyarországi környezetés természetvédelmi civil szervezetek országos találkozóját (Zöld OT). Ez utóbbi talán a legfontosabb, hiszen a Kárpát-medencéből több mint 100 zöld civil szervezet 500 főt meghaladó küldöttje vett részt a négynapos rendezvényünkön, amely első alkalommal zajlott az anyaország határain kívül. A rendezvény lebonyolításában falunk apraja-nagyja tevékenykedett.

A lassan elmúlt két évtized alatt a helyi önkormányzattal, az iskolával és civil szervezetekkel együtt zöldövezeteket, parkokat hoztunk létre, erdősítettünk, rendszeresen fákat ültetünk, hulladékot gyűjtünk, többször szelektíven, hiszen volt külön elektromos hulladékés gumigyűjtő akciónk is.

Egyesületünk célja a fenntartható fejlődés, valamint a turizmusfejlesztés is. Ennek jegyében konferenciákat szerveztünk a helyi vendégfogadóknak, környezetkímélő tisztítószereket ajánlottunk használatra.

Partnereinknek köszönhetően 2008 óta tagjai vagyunk a Duna Fórumnak (DEF). Több alkalommal megszerveztük megyei szinten a Duna-napi rajzpályázatot. Ugyanakkor több európai országban (Ukrajna, Moldávia, Dánia, Portugália, Franciaország, Olaszország, Csehország) szervezett konferenciákon, tanulmányi utakon vettünk részt.

A Davincze Tours utazási iroda és a helyi Vendégfogadók Egyesületének tagjaival településünk környékén turista körútvonalat festettünk fel, amelynek kiindulópontja a helyi református templom. Érinti a Kő-hegy tavakat, felvezet a Kő-hegyre, végig a gerincen érinti a két legmagasabb csúcsot, a Hármas-kősziklát (1050 m) és a Tomordokot (1150 m), a Tőtöre útján és az aszfaltozott erdei úton vezet vissza a kiindulóponthoz.

Bízom benne, hogy a fent bemutatott majdnem két évtizedes tevékenységek hozzájárulnak falunk és a térség lakosainak szemléletformálásához, környezettudatos életviteléhez. Ugyanakkor vonzóbbá vált településünk arculata, csökkentek környezeti problémái, egyesületünk pedig elismerést nyert határon innen és túl. Ez a bizalom ösztönöz a folytatásra, a további közösségformáló cselekvésre.

Meggyőződésem, hogy az ember, ha akar, tehet környezetéért, felelősségteljesen tud élni, viselkedni és tevékenykedni. Ha a saját kis környezetében mindenki hasonlóan jár el, élhetőbb környezetet őrizhetünk meg a jövő nemzedékeknek.

Egy bölcselet szerint „a Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Ezt minden nemzedék figyelembe kell vennie, s ha ez így lesz, gazdánk, a természet, a környezet sokáig fogja éltetni az emberiséget.