Egy fényképezőgép és egy objektív megvásárlása legalább akkora gond, mint a párválasztás! Nincsen tökéletes döntés, a kompromisszumok egész sorát kell elfogadnunk. Egy rövid cikk keretében sehogyan sem fér bele mindaz, ami a majdnem több ezer létező fényképezőgép és objektív közül a „leg”-nek a kiválasztásához szükséges. Gyakran a feltételek egymást kizáró módon kapcsolódnak, és csak engedmények árán juthatunk az áhítotthoz kisebb-nagyobb mértékben közeli felszerelés birtokába.
A teljesség igénye nélkül nézzük meg, milyen ismérveket kell figyelembe vennünk, melyek azok a tényezők és szempontok, amelyek segíthetnek a döntéshozatalban.
a.) El kell döntenünk, hogy milyen célból szeretnénk fényképezőgépet és objektívet vásárolni, milyen gyakran és szinten szeretnénk fényképezni?
b.) Mennyit szeretnénk költeni, „mekkora a zsebünk”?
c.) Hol és milyen körülmények között fogunk fényképezni? Terepen, a természetben nagyon változó és néha mostoha körülmények között, műteremben, esküvőn, születésnapon, vagy a városban – embereket, épületeket –, netán egyéb célokra – divat, műszaki terület, reklám, stb. használnánk?
d.) Mekkora mérete és tömege legyen a fényképezőgépnek és az objektívnek? Zsebben szeretnénk hordani, vagy táskában, hátizsákban?
e.) Milyen kiegészítőkre lesz szükségünk? (Állvány, szűrők, villanófény, távirányító, memóriakártya stb.) Ezek a választott fényképezőgéphez találnak?
f.) Használt vagy új felszerelést szeretnénk vásárolni? Az új fényképezőgép a megvásárlás pillanatához közeli múltban elérhető technológiát biztosítja. A használt gép – ha megbízható forrásból származik és nincsen nagyon „lehurbolva” – gyakran megfelelhet pillanatnyi célunknak és lehet, hogy a gyorsan fejlődő világunkban viszonylag jó modellt tudunk az új gép árának töredékéért megvásárolni. Ez a „tanuló gép” megfelel a kezdeti „bukdácsolásunknak”. Amikor már uraljuk a szakmát, vásárolhatunk hosszabb távra elképzelt, komolyabb új fényképezőgépet.
g.) Figyelembe kell vennünk, hogy a különböző fényképezőgép-gyártó cégek készülékei (és egyéb kiegészítői) nem mindig kompatibilisek egymással. Külön a kiegészítők gyártására szakosodott más cégek készítenek illesztőket, villanófényeket, szűrőket stb., de ezeket külön kell megvásárolni. Az is megfontolandó, hogy egy fényképezőgép-gyártó az objektívjeit, villanófényeit stb. eleve a saját gépéhez legjobban illeszthető módon tervezi.
h.) Kényelmi szempontok: kézméret, a gép biztonságos tartása, kezelhetőség, menürendszer átláthatósága, és nem utolsósorban a szín és divatosság is fontos tényező lehet – elvégre az sem árt, ha esztétikailag is elnyeri a tetszésünket.
A berendezés – fényképezőgép és objektív – vásárlásakor ne feledjük az angol mondást: „Nem vagyok elég gazdag, hogy olcsó holmit vásároljak!” Gondolni kell arra, hogy idővel fényképészeti ismereteink, tudásunk bővül, gyakorlatra teszünk szert, és bővíteni szeretnénk a felvételek skáláját. Ezért ajánlott előre is gondolni, hogy az esetleges megnövekedett igényeknek is feleljen meg a fényképezőgépünk és tartozékai. Két használt gép általában drágább, mint egy új! Azonban nem kell túlzásba esnünk. Ne vessük szemünket (bár hajlamosak vagyunk rá) a méregdrága és bonyolult szolgáltatásokkal ellátott szuper fényképezőgépre. Annak adottságait csak részben fogjuk tudni kihasználni. Inkább válasszunk egy olcsóbb DSLR-t, és a különbözetet költsük egy jó objektívre. Szathmáry Pap Károly szerint: „Egy fénykép sikere nem a géptől függ, hanem attól, aki a gép mögött áll.” És gyorsan hozzá is tenném, hogy a „gép mögött álló” után a siker inkább az objektíven múlik, mintsem a fényképezőgépen. Az objektív a második legfontosabb tényezője a jó fénykép elkészítésének.
És ezek után nézzük a fényképezőgépeket.
„A modern DSLR több feldolgozó kapacitással rendelkezik, mint amennyit a NASA használt az első ember Holdra szállításakor.” [1]. A vázban használt anyagoktól kezdve a kifinomult számítógépes áramkörökig a modern fényképezőgépek minden darabja a technológia egy apró csodája, olyan összetett funkciókat jelenítve meg, amelyek néhány év tízeddel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. [1]. Ha a 20. század utolsó évtizedeiben a digitális fényképezőgépeket gyártók a hagyományos fényképezőgépekbe beépítették az elektronikát, változatlanul hagyva a gép többi elemét, a technológiai tőke felhalmozódásával a 21. század elején szakítottak ezzel a „hagyományőrzéssel”, és merőben új szerkezetű, a digitális kor követelményeinek megfelelő fényképezőgépeket terveznek. A jelenleg létező számtalan fényképezőgépet felszereltségük és tudásuk alapján több csoportba sorolhatjuk, amelyek a kezdő és csak néha fényképező amatőrtől kezdve az igényes profi fényképészekig, minden igényt képesek kielégíteni:
a.) Mobiltelefonok. Ma már a telefonokba épített fényképezőgéppel jó fényviszonyok közepette készített fényképek – sőt filmek – minősége majdnem a csodával határos. Bár a képérzékelő (szenzor) mérete apró, de a pixelméret csökkentésével aránylag nagy felbontás valósítható meg. Az is igaz, hogy ezek a képek csak mérsékelt méretre nagyíthatók. Már telefonba épített fényképezőgépek számára gyártanak előtétlencséket, tele és makro tartományra is. A rögzített képformátum: JPEG.
b.) Kompakt és ultrakompakt fényképezőgépek. A legegyszerűbb, legelterjedtebb és legolcsóbb fényképezőgépek. Köztük különleges kialakítású gépeket is találunk: a vízálló például több méter mély vízben is bírja, az érintőképernyős pedig „törhetetlen”. Eredetileg kis szenzorral készülnek, amelyek gyenge fényviszonyok mellett és magas érzékenységnél (ISO) zajos képet készítenek, de ma már az APS méretű, vagy a full-frame (a 35 mm-es filmkocka mérete) nagyságú szenzorok kezdenek megjelenni a kompakt fényképezőgépekben. Ezek nagy felbontású és minőségű képeket adhatnak. Sőt, már cserélhető objektíves kompaktok is készülnek. Úgy tűnik, a haladás iránya erre fele mutat, és nemsokára a piacot ezek uralják majd. Ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják az eddigi profi gépeket, addig még eltelik egy-két esztendő. A kompaktokba már kontrasztérzékelő élességállító rendszert építenek, amely lehetővé teszi a gyors élesség állítását. A gyors jelenségek fényképezésére azonban nem alkalmasak, a DSLR-gépeket nem tudják (egyelőre) lehagyni. A kompakt fényképezőgépek alacsony ára nem elegendő a nagy teljesítményű zárszerkezet és más profi elemek beépítésére. Ezért bár kacérkodnak a profi gépekkel, de azok nagyon keményen tartják magukat. A fő hátrányuk a lassúság és a sokoldalúság hiánya. A rögzített képformátum főként JPEG, de van már olyan változat is (igaz ritka), amelyik RAW formátumban is készít képet. Általában SD-memóriakártyát használnak. Keresőrendszerük is kisméretű, fényhiányos, ami az igényes fényképészek számára nem kielégítő. Nagy fényerejű objektívek fogadására a kompakt fényképezőgép nem igen alkalmas.
A kompakt fényképezőgépeknél gyakori a digitális zoom. Ennek használata sajnos nem jelent előnyt, minden esetben a kép minőségének a romlásához vezet. A kézi beállítások hiánya is hátrány. Az automata fényképezés lehet kényelmes, de a kézi állítás hiánya nehezíti az igényes fotós tevékenységét. A kompakt gépek áramforrása ugyancsak határt szab a fotós számára az elkészített képek számát illetően. Az LCD és elektronikus képkereső alaposan fogyasztja az áramforrás tartalékát, csökkenti annak élettartalmát. Ezt csak nagyméretű akkumulátorral ellátott gép helyettesíti. A kompaktoknál ez nem áll rendelkezésünkre. Sok kompakt fényképezőgépnél az objektív beépített, nem cserélhető. Az objektív fókusztávolsága rövid, így bár a mélységélesség nagyobb, de ez gyakran hátrány is lehet. Főként akkor, amikor a fényképezett témát a háttér életlenítésével szeretnénk kiemelni. Azoknak ajánlható, akik sokat utaznak, fiataloknak, utazási élményképek és videók készítőinek.
Előnyei: kis méret, könnyű kezelhetőség, egyszerű használat és tetszetős megjelenés.
Hátrányok: korlátozott beállítási lehetőség (általában automatamód), nem túl gyors élességállítás, kevés fényben korlátozott képminőség.
b.) Bridge fényképezőgépek, amelyek átmenetet jelentenek a kompakt és DSLR-gépek között. Az objektív lehet beépített vagy cserélhető, de nagyobb átfogású, mint a kompaktoknál. Szenzorméret is nagyobb. Ma már full-frame szenzoros bridge gépeket is gyártanak. A kereső általában elektronikus, és a bridge gépek több funkcióval rendelkeznek, mint a kompaktok. A beépített zoom objektívek néha nagyon nagy átfogásúak. Pl. a Nikon P 900 fényképezőgépe rendelkezik 83× zoommal. Kérdés, hogy ez milyen mértékben használható ki. A beépített képstabilizáló segíthet a viszonylag éles képek készítésekor. Már gyártanak 5 FÉ vagy rekeszérték (vagy időlépés) képstabilizáló (objektívbe épített) berendezést is. Így a bridge gépek egyre nagyobb szeletet tudnak magukénak a fényképezőgépek családjából. Az utóbbi években megnövekedett a beépített szenzor mérete. Így nagyobb felbontású képek készítésére alkalmasak. Itt kell elmondani a szenzor felbontásával kapcsolatos néha téves álláspontokat. A megapixelek (MP) jelentősége messze nem olyan fontos, mint sokan hinnék. Az 5–6 MP felbontású képek A3 méretű képek nagyítását teszik lehetővé. A 8–20 MP felbontású képek A3-as méretben ugyanúgy néznek ki, mint a 6–8 MP-esek, csak jóval több helyet foglalnak el a memóriakártyán és a merevlemezen. A nagyon nagy nagyítás vagy a kis részlet kinagyítása esetében természetesen a nagy felbontás értelmet kap, létjogosult. De meg kell gondolnunk, hány alkalommal van szükség ultra nagy nagyításra, vagy nagyon kis részlet kinagyítására, és ennek függvényében ítéljük meg a felbontás szükségességét.
Előnyök: a nagy zoom átfogás, sok funkció és beállítási lehetőség, „kézbefekvés”, kihajtható LCD-képernyő, JPEG- és RAW-formátumban is rögzít képet SD-kártyára.
Hátrányok: az elektronikus kereső felbontása korlátozott, gyenge fényviszonyoknál nehézkes élességállítás. Azoknak ajánlható, akik sokat utaznak és távoli témákat fényképeznek, érdeklődő amatőröknek és azoknak, akik jó ár/teljesítmény arányt keresnek.
c.) A bridge kamerák és DSLR között van még egy kategória: ezeket DILC (Digital Interchangeable Lens Camera) néven emlegetik. Keresőjük nem optikai, tehát meg van mindaz a hátrány, amelyekről eddig szó volt az elektronikus keresőkkel kapcsolatban. Képérzékelői nagyobbak, így a kép felbontása is nagyobb. Újabb keletű fényképezőgépek, lehet nem is nagyon fognak elterjedni. Nem jelentenek számottevő előnyt, annál is inkább, mivel külön elektronikus keresőt kell hozzájuk vásárolni. Az élességállítás sem nagyon gyors. Általában az élesség és a zoom állítása kézi.
d.) Tükörreflexes APS-C, APS-H és full-frame nagyságú szenzorral ellátott fényképezőgépek, amelyeknél cserélhető az objektív. A hagyományos tükörreflexes fényképezőgépek felépítését követik. Számtalan objektív kapható hozzájuk, nagyszámú beállítási lehetőségük van, külső vaku használatát lehetővé teszik, ezek a leggyorsabb fényképezőgépek. Pontos élességállításuk van. Ezekből már következik, hogy áruk is megfelelően nagy. Ezek az igazi profi kamerák. Ebbe a családba tartoznak a félprofi kamerák, amelyeknek szenzora APS méretű. Mivel optikai keresőjük van, az fényerős, tiszta és nagy képet biztosít. A használt objektív fényereje határozza meg a keresőkép világosságát. Nem szabad felejtenünk, hogy a nagyobb fényerejű objektívekkel az élességállítás is gyorsabb. A különleges kereszt formájú élességállítási pontok kiképzése a szenzoron ugyancsak gyorsítja és biztonságossá teszi az élesség állítását. A zárszerkezet tartóssága talán az összes fényképezőgépek közül ezeknél a legjobb. 3-400 000 exponálást is bírnak – de azért a használt gép vásárlásakor az exponált képek számára érdemes odafigyelni. A gép a vásárlással kezdődően számolja az expo számot. A DSLR-fényképezőgépek élességállításának a gyorsasága a legnagyobb, 0,1–0,3 mp az AF (autófókusz) ideje. Az élességállítást meghatározó pontok száma a legnagyobb. A sorozatfelvétel sebessége ugyancsak ezeknél a legnagyobb. A csúcsmodellek 8-10 felvételt képesek készíteni másodpercenként. A DSLR-fényképezőgépek nagy részének kihajtható LCD-monitora van, amely a nehéz helyzetben nagy segítséget jelent, bár az áramfogyasztás szempontjából nem jelent előnyt. A fényképezőgép váza ellenálló, általában fémötvözetből készül és víz-, valamint porálló szigeteléssel látják el.
Szenzora a legnagyobb felbontású képeket adja, és ezekhez a fényképezőgépekhez nemcsak SD-, hanem CF- (Comact Flash) kártya is használatos. A kártyaírás sebessége 25-45 MB/s is lehet. Több DSLR-fényképezőgép már dupla kártyát használ: SD+CF-, és párhuzamosan JPEG- és RAW-formátumban is menti a képet. Több DSLR gépbe wifit és BT-t építenek, amelyek nagysebességű és hatékony képátvitelt, továbbá gyors, direkt nyomtatást tesznek lehetővé. Ez különösen fontos a riport és sportfotósok körében. A nagyobb méretű szenzor azért is fontos, mert minél nagyobb a szenzor felülete, az annál több érzékelő pontot jelent, továbbá az érzékelő pontok (pixelek) felülete is nagyobb. Minél nagyobb a pixel mérete, annál nagyobb számú fotont képes „összegyűjteni, értékesíteni” időegység alatt. Így aránylag gyenge fényviszonyok mellett is részletgazdagabb képet, pontosabb árnyalatot, szebb színeket és nagyobb élességet képes rögzíteni. A gyengén megvilágított részeken is hasznos képi információ rögzítődik. Ezért a DSLR-fényképezőgépek szenzora magasabb ISO-érzékenységnél (egész 102,400 ISO értékig) kevesebb képzajjal képes rögzíteni a képet, még hosszú exponálási időnél is, ami a feldolgozhatóság szempontjából lehet fontos. Mindezen előnyök mellett szólni kell az áramforrás nagyobb kapacitásáról, néha a markolatba több akkumulátor is helyezhető, amelyek egy töltettel 500-1000 kép készítését is lehetővé teszik. A DSLR-fényképezőgépek ki- és bekapcsolásakor az ultrahangos szenzortisztító automatikusan takarítja a szenzort. Ez sok kellemetlenségtől megóvja a fényképészt. Ezeknél a fényképezőgépeknél az élességállítás a legpontosabb, lehetővé teszi a mátrix, középre súlyozott, spot- és többzónás mérést.
Az utóbbi években megjelentek az AA-szűrő (Anti-aliasing) nélküli fényképezőgépek. (Nikon, Pentax, Fujifilm, részleteket lásd [2]) Ez a szűrő azért került a szenzor elé (enyhe életlenítő hatással), hogy megszüntesse a moaré hatást. A szenzorok fejlesztésével sikerült az AA-szűrőt nélkülözni, és így a képek élessége is javult.
Az objektívek világában a számítógépes tervezés lehetővé tette, hogy az optikai hibákat nagy mértékben csökkentsék. Egy külön cikk kellene csupán az objektívek felsorolására. A csatolt könyvészet tartalmazza azokat a folyóiratokat, amelyekben részletesen és igényesen közlik azokat a teszteket és árakat, amelyek nemcsak a fényképezőgépekre, hanem az objektívekre is vonatkoznak. Érdemes vásárlás előtt alaposan tanulmányozni azokat. A tesztek vonatkoznak az alapobjektívekre, amelyek fókusztávolsága 50 mm körüli, a nagylátószögű kis fókusztávolságú objektívekre, makró objektívekre, valamint a tele és zoom objektívekre. Ezeknek ismeretében valószínű kevesebbet tévedünk. Megállás azonban nincsen. A fejlődés minden évben sok újdonságot hoz és még inkább megnehezíti a tájékozódást. De a kitartó munka meghozza gyümölcsét, és remélem minden érdeklődő megtalálja szíve választottját.
Könyvészet
[1.] Vincent Oliver: Digitális fotóiskola. Geographia Kiadó, Budapest, 2005
[2.] Digitális Fotómagazin. XIII, 4, 2013
Daniel Lezano: Fotós Biblia. Szalay Könyvkiadó, 2007
Fényképezőgépek: teszt, leírás:
Foto Video: 1/2010; 6, 7, 12/ 2011; 11/2012; 1–2, 7–8, 11–12/2013
Digitális Fotómagazin: 10/2010
Objektívek: leírás, teszt:
Digitális Fotómagazin: XI, 9, 2011
Foto Video: 10, 11/2011, 5, 7–8/2012, 9–10/2013
