A Bokréta Kulturális Egyesület Kalotaszeg egyik jelentős művelődési és kulturális egyesülete, amely 2003. február 22-én alakult. Akkori és mostani célja is a hagyományok megőrzése, továbbadása, a népi mesterségek művelése, a kalotaszegi népi mesterek tömörítése, támogatása.
Az alapítótagok közé sorolható Kovács Pali Ferenc bútorfestő, Kudor István faragó, Balint Tibor bujkakészítő, Szilágyi Erzsébet hímző, Vincze-Jancsi Ferenc fafaragó, Gál-Potyó István faragó, illetve felesége, Piroska, aki hímző, valamint a néhai Balázs Varga Dániel Levente és Pócs Márton.
A kezdetekor, utána pedig nagyon sok évig Kovács Pali Ferenc elnöki, Kudor István alelnöki és Bálint Tibor pénztárosi feladatokat látott el.
Mára több taggal bővült az egyesület. A tagok közé sorolhatjuk Kovács János fafaragót és feleségét, Sinkó-Kallo Katalin hímzőt, Gál Katalin bútorfestőt, Gudor Éva hímzőt, Schopp Erzsébet ékszerkészítőt, Fazakas Árpád fafaragót és feleségét, Vas Géza fotóst, Nagy Béla faragót, Osváth Lajos faragót, László Miklós faragót-fotóst, Kis Lukács Éva hímzőt, és végül, de nem utolsósorban Kis-Juhos Erzsébet hímzőt.
2017 tavaszán Mihály Kingát választották meg a tagok elnöknek, ezzel fiatalos lendületet adva a szervezetnek. Kovács Pali Ferenc a tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli tag címet kapta, így ismerték el a sokéves tevékenységét, az egyesület pedig áthelyezte székhelyét Mákófalváról Bánffyhunyadra.
A Bokrétában hagyománnyá vált a faragótáborok szervezése, amelyet Zsobokon rendeztek meg évente Gál-Potyó István vezetésével. Kovács Pali Ferenc irányításával Mákófalván bútorfestő, Szilágyi Erzsébet vezetésével Magyarnagykapuson varrottastáborok is zajlottak. Fontos rendezvényünk a Régiók Találkozója, amelyet próbáltak a tagok évről évre megújítani, mind a helyszín, mind pedig a téma, a lebonyolítás tekintetében. Mint minden összejövetelünknek, ennek is célja a fiatalok bevonása a hagyományok világába. A szervezéshez szükséges anyagiakat önrészből is, de a Bethlen Gábor Alaphoz és Communitas Alapítványhoz benyújtott pályázatok révén biztosítottuk.
2018-ban partnerszerződést kötöttünk a Romániai Magyar Népművészeti Szövetséggel, melynek elnöke Szatmári Ferenc, illetve 2019-ben az Erdélyi Kézműves Céhhel, melynek elnöke Molnár Attila. Együttműködésünknek köszönhetően sikeresen pályázatot nyertünk a Csóori Sándor Alapnál, így 2019 májusában helyet adtunk Mákófalván az első erdélyi termékzsűrizésnek a budapesti Hagyományok Háza szakembereinek bevonásával. Ennek keretében lehetőséget biztosítottunk zsűriztetésre fafaragás, hímzés, illetve bútorfestés szakágakban, de mivel beneveztek fazekastárgyakkal is, azokat is értékelték. Rendezvényünk sikeresnek bizonyult, hiszen Erdély különböző pontjairól, még Székelyföldről is érkeztek zsűrizésre benevezett tárgyak. Véleményünk szerint még többen jelentkeztek volna, ha nem esik egybe az esemény a pápa Csíksomlyóra tett látogatásával, hiszn nagyon sok mester, hagyományőrző emiatt mondta vissza jelentkezését.
A 2020-as évben is nagyszabású rendezvényekre készültünk, az úgynevezett Szépmíves Műhely-Fesztivált szerettük volna megrendezni Mákófalván június 13. és 21. között a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A közben beállt vírusjárvány miatt a tevékenységeket az egészségügyi szabályok betartásával kisebb csoportokban, hétközben és hétvégéken a nyár folyamán tartottuk/tartjuk meg.
E rendezvénnyel is teret biztosítottunk/biztosítunk az egyesület tagjainak a bemutatkozásra, és népszerűsíthetjük a kalotaszegi népi mesterségeket is.
A továbbiakban néhány Bokréta-tag vállalta, hogy bemutatkozik, saját szavaival mondja el, mit jelent számára az egyesületi tagság és a népművészet.
Nagy Béla, fafaragó
1948-ban születtem Kolozsváron. A szomszéd gyergyói származású székely asztalosmesternek köszönhetően már kisgyermekkoromban kapcsolatba kerültem a fával és a különböző famegmunkáló kézi szerszámokkal. Bár nyugdíjazásomig gépészmérnöki képzettségemnek megfelelően géptervezőként dolgoztam, a fa és a fából készült míves alkotások iránti szeretetem sosem múlt el.
Az élet aztán úgy hozta, hogy 2005-ben részt vehettem a nem sokkal korábban megalakult Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület által megrendezett mákófalvi fafaragó táborban. Ettől kezdve tíz éven keresztül rendszeres résztvevője voltam a 2006-tól már Zsobokon megrendezett évi fafaragó táboroknak. A Gál Potyó István fafaragó mester által irányított táborokban megismerhettem Kalotaszeg népművészeti motívumvilágát, elsajátíthattam a fafaragás mesterségét.
Bár nem tartom magam hivatásos népi kézműves fafaragónak, a táborokban, illetve az otthon kialakított kis műhelyemben készült munkáim (plakettek, féldomborművek, bútorok, dísztárgyak stb.) mind tematikailag, mind technikailag magukon viselik a népi fafaragás jellegzetességeit. Főként kalotaszegi ihletésű alkotásaimat mutattuk be évente a különböző helyszíneken (Mákófalva, Zsobok, Magyarvalkó, Méra, Szamosújvár) megszervezett Régiók Találkozóján, valamint a 2015-ös Kalotaszegi Kézművesek kiállításán a kolozsvári Minerva Házban.
Mint a Bokréta Egyesület tagja, rendszeresen részt veszek az egyesület szervezeti életében és rendezvényein, melyekről alkalom adtán írásos, illetve képes beszámolók formájában tudósítok a nyomtatott sajtóban vagy a közösségi médiában.
2015-től kezdődően tagja vagyok a csíkszeredai székhelyű Romániai Magyar Népművészek Szövetségének is. A fafaragásnak köszönhetem, hogy 2015-től rátérhettem a linó- és fametszetek készítésére is. Azóta ezzel a technikával készült grafikai alkotásaimmal több képzőművészeti csoportos tárlaton (Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad, Zilah) is bemutatkoztam.
Sinkó K. Katalin, hímző
Sinkó K. Katalin vagyok, Gyerőmonostoron élek, úgyszólván beleszülettem a kalotaszegi népművészetbe. Édesanyám amolyan régimódi asszony volt, így mindenféle kézimunkát ismert, a népi hímzéseket is gyakorolta. Idősebb korban inkább a nagyírásos varrottast készítette egészen haláláig. Mellette kezdtem én is érdeklődni az említett hímzés iránt, előbb csak a mintákat rajzolgattam, azután megtanultam varrni is, persze a vagdalásost, keresztszemest, recét is. Kedvencem azonban nekem is a nagyírásos volt, ezért kezdtem el tudatosan gyűjteni, majd feldolgozni a mintákat, előbb csak itthon, majd a környező falvakban is.
1980-ban a Kriterion Kiadónál megjelent a mintagyűjteményem, a Kalotaszegi nagyírásos című album. Mivel életem során polgári foglalkozásom is volt, na meg család, gyerekek, erre a hobbimra nem jutott sok idő, bár azért készítettem pár nagyobb méretű munkát. A monostori református templomban található hat sajátkezű munkám, amellett pedig nyolc nagyobb méretű varrottast én terveztem, azaz írtam. Azonkívül kidíszítettem a hosszúmezői templomot, most pedig Kolozsvár Írisz-telepi templomában dolgozom.
Több mint tíz éve vagyok tagja a Bokrétának, ahol igazán értékmentő embereket, művészeket ismertem meg. Szeretném, ha többen is tudnának rólunk, és csatlakozna több fiatal, akik tovább éltetnék páratlanul értékes hagyományainkat, népi mesterségeinket.
Kis Lukács Erzsébet, hímző
Kis Lukács Erzsébet vagyok, Magyarkapuson élek, hagyományőrző vagyok. A hímzést, vagyis ahogy Kalotaszegen mondják, a varrást, viseletkészítést édesanyámtól, nagyanyámtól tanultam meg. Mindketten készítettek a kalotaszegi férfi- és női viseletet, a nagyanyám ezzel a varrással kereste meg a mindennapi kenyérrevalót.
Gyerekkoromban már megtanultam a kézimunkálást, amit nagyon szeretek, folyamatosan készítem a kalotaszegi nagyírásos, vállfűmintás kézimunkákat és a viseletünket, amit gyönyörűségesnek tartok, mivel kézzel varrott, én pedig így őrzöm a hagyományainkat. Nemcsak varrom az írásos, vállfűs párnahúzatot, asztalterítőt, hanem rajzolással is foglalkozom. Szívesen megtanítok bárkit rajzolásra és varrásra, aki igényli.
Tagja vagyok a Romániai Magyar Népmüvészeti Szövettségnek, a Bokréta Kulturális Egyesületnek. 2010-től „Népi Iparművész” vagyok a hímzés szakág terén.
Hagyományaink kiegészítése végett besegítek az Éva Klasszika üzletbe, amit a lányom a segítségemmel alapított.
Népművészeti körökben nagyon otthon és jól érzem magam, minden művészt tisztelek, becsülök és nagyon értékelem a munkájukat, bármilyen kézműves szaktéren, mert csak így marad meg a hagyományunk és a nemzetünk, Kalotaszeg kincse és érteke.
Bálint Tibor, szabó
Bálint Tibor szabó és népviselet-készítő vagyok. Harminc éve dolgozom a Kolozsvári Magyar Színház varrodájának jelmezkészítőként. Népviselet-készítéssel nagyjából harmincöt éve foglalkozom. Legszívesebben bujkát készítek.
A bujka olyan ruhadarab a kalotaszegi népviseletben, amit az emberek szívesen viselnek, varázsa van, viselőjének pedig szép, egyenes tartást ad. A bujkát feleségemmel, Etelkával együtt készítjük sok-sok odaadással, szeretettel, türelemmel és a magyar népviselet iránti teljes tisztelettel.
Türében, ahol élek, a bujka viselésének nagyon régi hagyománya van, munkánkkal ezt a hagyományt szeretnénk tovább éltetni. Munkáinkból egyéni kiállítást szerveztünk 2017-ben a Kolozsvári Magyar Napok keretében, a Minerva-házban, valamint 2020 januárjában Pakson a Csengei Dénes Művelődés központban, ami nagy sikernek örvendett.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy munkámmal a magyar népművészet éltetője és értékmentője lehetek.
Gál Kati, bútorfestő
Gál Kati (Pandur) vagyok, Mákófalván élek. Tagja vagyok a Bokréta Hagyományőrző Egyesületnek, bútorfestőssel és gyöngyözéssel foglalkozom. Nagyapám asztalos- és bútorfestőinas-iskolát végzett a makófalvi kántornál, tőle örököltem a bútorfestés szeretetét. Csak hagyományos színeket és mintákat használok.
A Kallós Zoltán Alapítvány kézműves táboraiban oktatóként veszek részt, iskolaidőben vándorfoglalkozáson is próbáljuk a gyerekeknek bemutatni és továbbadni a hagyományos kalotaszegi bútorfestést.
A JelesNapTár rendezvénysorozat keretén belül januárban Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartottam foglalkozást, ahol Mákófalván festett bútor ékesíti az egyik szobát. Templomunk festett kazettáit Kovács Pali Ferenc bútorfestővel terveztük, ezek is bizonyítják a mákófalvi bútorfestés gazdag hagyományvilágát. Szándékom az Egyesület munkáját segíteni, a hagyományt ápolni és továbbadni a fiatalok számára.
Végül, de nem utolsósorban, alelnökünk, Kudor István faragó 2018-as öszszefoglaló cikkét szeretnénk idézni, amelyet a Kalotaszeg lapban jelentetett meg egyesületünkről. Az írást teljes egészében közöljük, hiszen mint alapító tag és kezdetektől alelnök, nagyon jól ismeri az egyesületet és annak célkitűzéseit.
„Tudósítás a kalotaszegi hagyományőrző népművészet környékéről
Azzal kezdeném a tudósítást, hogy megújult a Bokréta Kulturális Egyesület vezetése, immár hivatalosan is a bánffyhunyadi illetőségű Mihály Kinga lett az elnöke.
A Bokréta Kulturális Egyesület egy kalotaszegi kitekintésű csoportosulás, mely a Kalotaszegen élő alkotóknak biztosít teret és közösséget. Törekvései között szerepel a népi hagyományok őrzése, művelése és továbbítása tárgyi alkotások révén. Célja az egyesület fiatalítása és újabb tagok bevonása a közös alkotómunkába, kiállítások szervezésébe.
Az egyesület minden évben megrendezi a Régiók Találkozója elnevezésű eseményt. A találkozót lehetőleg mindig más kalotaszegi településen szervezzük, ahova kiállítás keretében elviszszük és megismertetjük alkotásainkat a helyi közösséggel, érdeklődőkkel. Teret biztosítunk kalotaszegi, székelyföldi, Szilágy megyei, Szatmár megyei stb. népi alkotóknak is, hogy a közös kiállításon, beszámolókon, szakmai előadásokon keresztül bemutassák munkáikat, tárgyaikat.
A Bokréta Kulturális Egyesület ezeken a találkozókon a szellemi népművészet fele is nyitottságot mutat. Meghívott vendégművészek, szakemberek előadásai alkalmából kitekinthettünk az irodalom, a balladák, a népzene, a néptánc világába is.
Egyesületünk az elmúlt évek során több kiállításon is részt vett Kalotaszegen, Kolozsváron, Székelyföld több városában, Budapesten, egyénileg Németországban is.
2018 áprilisában Budapesten a Műcsarnokban megnyílt az évente megszervezésre kerülő Nemzeti Szalon. Ebben az évben Kéz/Mű/Remek címen az élő népművészet bemutatása lett a Szalon témája. Idézet a Szalon katalógusa bevezetőjéből: »a Kéz/Mű/Remek nemzetünk megmaradását szolgáló műhely és tanító biztatás«.
A Kárpát-medence élő népművészetét huszonegy teremben bemutató kiállítás keretében Kalotaszeg is képviselteti magát egy teremben. Egyesületünk tagjai közül Bálint Tibor, Gál Potyó István, Gál Potyó Piroska, Kovács Pali Ferenc, Szilágy Erzsébet, Kelemen Anna, Kudor Mária, Kudor István alkotásai is fémjelzik Kalotaszeg élő népművészetét.
Örülünk ennek, és köszönettel tartozunk Fülemile Ágnes főszervezőnek, Balogh Balázs, Tötszegi Tekla, Tötszegi András szervezőknek, az általunk ismertek közül, hogy értékelték, elvitték és kiállították munkáinkat a Nemzeti Szalonban.”
A civil szerveződés, a közösségért vállalt munka egyre kisebb társadalmi megbecsülésnek örvend. Köszönjük, hogy bemutatkozhatunk a Művelődés hasábjain. Örvendünk, hogy az anyaország támogatja elképzeléseinket, és Erdélyben is partnerekre találunk céljaink eléréséért. Csak így tudjuk megőrizni és felmutatni saját értékeinket.
