A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevének megfelelően küldetésének tekinti a tudás és bölcsesség átadását. Természetesen ennek elsődleges formája a különböző szintű egyetemi oktatás biztosítása az eziránt érdeklődők számára, ugyanakkor kezdettől fogva az intézmény kinyilvánított célja a közösségépítő és társadalomfejlesztő szerepvállalás.
Ahogy az intézmény erősödött és stabilizálódott, úgy egyre több olyan rendezvénynek és eseménynek lett a színtere, amelynek már nem csak a beiskolázott egyetemisták vagy az intézmény munkatársai voltak a résztvevői és kedvezményezettei. Ez jellemezte az elmúlt időszakban a csíkszeredai helyszínt is. Azt követően, hogy sikerült a meghirdetett szakokat szilárd alapokra helyezni, és a jogszabályoknak megfelelően megszervezni működésüket, egyre határozottabb cél lett az, hogy az intézmény a térség szerves részévé váljék, hogy minél szorosabb és élőbb kapcsolatot építsen Csíkszereda, illetve Székelyföld lakosságával. Az intézmény adottságaiból következik, hogy erre a legjobb módszer a tudás- és ismeretátadás. Ennek megfelelően az elmúlt években több kezdeményezés is sikeresnek bizonyult, így például az érettségi felkészítők vagy a nyílt előadások szervezése. Ezekkel viszont csak korlátozott csoportokat lehetett megszólítani, továbbra is problémát jelentett, hogy a többség csak egy Csíkszereda központjában álló épülettel azonosítja az intézményt anélkül, hogy ismernék az ott folyó munkát, a lehetőségeket, melyeket az egyetem biztosít.
A 2015 októberében meghirdetett Ezüst Akadémia Oktatási Program ennek a hiányosságnak a pótlására adott lehetőséget. Hasonló kezdeményezés korábban már sikeresnek bizonyult néhány magyarországi oktatási intézménynél, például a Kaposvári Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen is, így a feladat az volt, hogy a jó ötlet megfelelően kerüljön kivitelezésre székelyföldi környezetben is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara 2015-re érett meg arra, hogy egy ilyen méretű programot is felvállaljon, és egy olyan célcsoportot szólítson meg – az 50 év fölöttieket –, amellyel az intézménynek eddig nem igazán volt közvetlen kapcsolata.
Az intézménynek kihívást jelentett, hogy egy érdeklődésnek megfelelő előadássorozatot állítson össze, így az eredményesebb tervezéshez a csíkszeredai idősek klubjainak képviselői adtak segítséget, akik úgy a program kialakításában, mint az esemény népszerűsítésében meghatározó szerepet vállaltak. Ugyanitt fontos megemlíteni a helyi sajtó példás, pozitív és támogató magatartását, mert lényegében egy közösségépítő rendezvényként kezelték az előadássorozatot, és önként vállalták tudósításaikkal az esemény népszerűsítését.
A célcsoport érdeklődése meglepetésszerűen hatott, az eredeti tervek szerint a kéthetente sorra kerülő 14 előadásnak a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának 180 férőhelyes nagy aulája adott volna otthont, így ez lett volna a maximális résztvevő szám, viszont a regisztrációs időszak felénél a helyek beteltek, így a rendezvény újragondolására volt szükség. Ekkor született meg az a megoldás, hogy azok számára, akik ezt vállalják, a szomszédos teremben élő kép- és hangközvetítéssel követhetővé válik az előadás. Ennek a kivitelezése újszerű feladat volt a Csíkszeredai Kar számára is, viszont az előadások során bebizonyosodott, hogy ez jó szakmai gyakorlati lehetőség lehet épp az intézmény elsődleges célcsoportjának, azaz az egyetemistáknak. Az egyetemisták egyébként egész év alatt mondhatni társaiknak tekintették az Ezüst Akadémia Oktatási Program résztvevőit, meghívták a karácsonyt megelőző programjaikra, március 8-án köszöntötték a hölgy résztvevőket, illetve szórakoztató műsorral léptek fel a májusban szervezett tavaszi bálon is.
2015. október 28-án került sor a megnyitóra 240 résztvevővel. Ezt követően 14, eltérő tudományterületet képviselő előadást követhettek figyelemmel szerdánként az érdeklődők. Az előadók között ott voltak a Csíkszeredai Kar oktatói is: dr. Kassay János Barangolás a legendák és a csodák földjén címmel tartott előadást, dr. Bodó Juliánna a székelyföldi fiatalok külföldi munkavállalásáról értekezett, dr. Csapó János pedig az élelmiszertudományi szakterületre nyújtott betekintést Hitek és tévhitek a táplálkozásban című előadásával. Igen nagy népszerűség övezte Dr. Rostoványi Zsolt professzor úr, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának az előadását is, aki az iszlám világ és nyugat kapcsolatáról beszélt bővebben. Több helyi értékmentő és értékteremtő személy is az előadók között szerepelt: Tankóné Péter Mária a csíkmadarasi népviseletet mutatta be, Kisné Portik Irén a hímes tojások motívumait és ezek jelentését ismertette a résztvevőkkel, Macalik Ernő biológus pedig a sokéves gyógynövénytermesztői ismereteit és hasznos tanácsait osztotta meg Egészségünk a természet erőforrásaiból című előadásával. De volt két olyan előadás is, amely a pszichológia világához állt közelebb: dr. Varró Éva Elengedés és gyász címmel boncolgatott mindnyájunkat érintő kérdéseket, dr. Görög Ilona pedig a nagyszülők családban betöltött szerepéről beszélt. Gyakorlatiasabb témájú előadásokat is hallhattunk: Burista Csilla a tél végi kertészkedéssel kapcsolatban nyújtott tanácsokat, Székely János a családon belül előforduló leggyakoribb jogi kérdésekre igyekezett választ adni, dr. Tar Gyöngyi pedig az időskort gerontológiai vonatkozásban mutatta be Szépkor = öregkor? című előadásában. Dr. Gundel János, a magyar gasztro-dinasztia tagja nagyon népszerű előadónak bizonyult, így ő két előadást is vállalt, Egészséges és/vagy modern táplálkozás/gasztronómia – magyar hagyományok, illetve Bor a régi szakácskönyvekben címmel.
A résztvevők jelenlétéről nyilvántartás készült, így a tanévzáróra kiderült, hogy 180 fő az előadások minimum hetven százalékán jelen volt, ők elismerő oklevélben részesültek a 2016. május 25-én tartott tanévzárón. A résztvevők közül többen is voltak, akik nagyobb áldozatot hozva hosszabb utazást is vállaltak, hogy részt vehessenek az előadásokon: így voltak Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Tusnádról, és a Gyimesekből is. A képzésről egyértelműen pozitív visszajelzések érkeztek – ezt erősítették meg a „tanév” során készült kérdőíves felmérések, valamint a résztvevők köszönetnyilvánítása is. Dr. Csiga Sándor vezető konzul pedig aranyat érő kezdeményezésnek nevezte az akadémiát a tanévzáró ünnepségen.
Ezen visszajelzések alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy erre a csoportra is érvényesek azok az általános feltevések, amelyeket a szakirodalom megfogalmaz az időskori tanulással kapcsolatosan. Volt, aki arról számolt be, hogy a téli depresszióját sikerült elkerülnie az előadások látogatásával, illetve több esetben a magányos létből való kilépésre is lehetőséget biztosított az előadássorozat. Ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy ez a rendezvény hozzájárult a résztvevők mentális képességeinek és lelki egészségének megőrzéséhez is, többeknek segített az elmagányosodás és a fölöslegesség-érzés elkerüléséhez, többen régi osztálytársukkal, korábbi munkatársukkal találkoztak újra, és élesztették fel kapcsolataikat.
Már a tanévzárón is a leggyakrabban megfogalmazott gondolat és kérdés a hogyan továbbra vonatkozott, így szinte kötelezően jött a folytatás. Ennek megfelelően 2016. szeptember 13-án meghirdettük a második „évfolyamot”, ami újabb feladatok és fontos döntéshelyzet elé állította a Csíkszeredai Kart, hiszen másfél nap után betelt a meghirdetett 300 hely, és még nagyon sok jelentkező akadt, aki nem fért be a keretbe. A Csíkszeredai Karnak így ebben az évben is új megoldást kellett találnia a kialakult helyzetre, ez pedig a két csoport létrehozása volt, így idéntől már közel 600 fő követheti a kéthetente sorra kerülő előadásokat. Ennek megfelelően az egyik csoport 14, a másik pedig 17 órától fogja hallgatni ugyanazt az előadást – köszönhetően azoknak a programban résztvevő előadóknak, akik vállalták ezt a plusz feladatot.
A 2016–2017-es tanév is változatos programot ígér, az eddig leegyeztetett előadások a következők:
Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum vezetője: Székelyföld néprajzi öröksége
Dr. Bakk Miklós, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának egyetemi docense: Hazudnak-e a politikusok?
Mits Péter, a Kodolányi János Főiskola oktatója: Ilyenek voltak a 60–70-es évek: a beat zene
Dr. Tapodi Zsuzsanna, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense: Mi az olvasás jövője a 21. században?
Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója: Szeretet nemcsak Karácsony idején
Tánczos Levente-József, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi tanársegédje: Hogyan kezeljük jól pénzügyeinket?
Dr. Mara Gyöngyvér, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense: A mikroorganizmusok, amelyek bennünk élnek
Dr. Murádin János Kristóf, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának egyetemi adjunktusa: Az Erdélyi Párt Csík vármegyei és csíkszeredai városi szervezetének története 1940 és 1944 között
Dr. Kádár Annamária, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi adjunktusa: Én, mint a saját mesém hőse
Dr. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi professzora: Azok a csodálatos fekete lyukak
Dr. Szakács Sándor, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának egyetemi docense: „Jobb félni, mint megijedni!”… a földrengésektől és a tűzhányóktól
Dr. Bálint Emese, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi adjunktusa: Modern biotechnológia mindennapjaink szolgálatában
Más városokból is megfogalmazódott az igény, hogy szívesen részt vennének hasonló rendezvényen, viszont a Csíkszeredai Kar lehetőségei és erőforrásai végesek, így egyelőre megvalósíthatatlan, hogy egy hasonló méretű előadássorozat házigazdájaként több városban szolgálja az 50 év fölöttiek korosztályát. Átmeneti megoldásként született a Kávéházi előadások című rendezvény, ennek keretében a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön szervez előadásokat és szakmai vitákat a partner kávéházakban, ahol az előadók a kar oktatói. Ez a rendezvénysorozat természetesen méreteiben és a résztvevők számában is elmaradt az Ezüst Akadémia Oktatási Programtól, ellenben hasznos és kellemes kikapcsolódást, gondolatfeszegető délutánokat biztosít a résztvevőknek.
