A kolozsvári Báthory Gimnázium rajzszertárában hetekig őriztem felbontatlanul két precízen csomagolt dobozt, bennük tíz-tíz op-art képpel. Fazakas Tibor vajdahunyadi művész kollégám küldte jó előre készülő kiállítására. A Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző nevével fémjelzett op-art irányzatnak hazai berkekben ő az egyetlen következetes művelője s legkiemelkedőbb képviselője.
Mint képzőművészek évek óta szerepelünk grafikáinkkal közösen is különböző csoportos kiállításokon (utoljára például Kovásznán, a Nyomok címmel megrendezett Csoma tárlaton). A sors úgy hozta, hogy 2013 nyarán szobatársak voltunk a zsoboki alkotótáborban. A szomszédos gyalui várról akkor készített kis pasztellképét ma már Párizsban őrzi az örökös rokonsága. Már a táborban is feltűnt nekem igényessége és pontossága a mindennapi élet apró mozzanataiban bőröndje bepakolásától környezetének racionális elrendezéséig. A dolgok összefüggnek, hisz op-artot művelni nehéz lenne rend, fegyelem, tisztaság, logika és pontosság nélkül. Még ott az alkotótáborban megegyeztünk, hogy a következő nyárelőn munkáiból szervezünk egy egyéni kiállítást a Báthory Klubgalériájában.
Így küldte el képeit két dobozban. Közel másfél hónapig néztem őket, s valósággal nehezemre esett felvágni a két egyforma, tökéletes téglatestet. Persze, eközben kíváncsiságom is egyre növekedett. Aztán közeledvén a májusi megnyitó ideje, kénytelen voltam a kiállítás-rendezés logikáját átgondolni, ezért aztán felbontottam és kiteregettem a húsz igen egységes op-art művet. Néhány fekvő mellett többségük állókép, mind 39x29 cm-es tempera munka, fehér passzpartúval, vékony, elegáns ezüst rámában. Beszédesek a címek is: Kibontakozás, Hullámok, Örvény, Tornádó, Kapcsolatok, Fenyők; vagy a biblikus témák: Keresztek, Alfa és ómega, Anyaság, Mária és Jézus, Az idő ablaka stb. Legtöbbjükben a semleges színek kavalkádja, fehérje, feketéje és ezek keverékének végtelen sok szürkéje dominál. A skálázás nagymestere, a fokozatok, árnyalatok egyenletes egymásutánjának precíz építésze, mérnöke Fazakas Tibor. Mindezek a sakktábla síkjától az orgonasípok, zongorahúrok, billentyűk térszerkezetéig, térrácsokig végtelen változatokban jelennek meg nála.
De szóljunk néhány szót Fazakas Tibor élet- és alkotópályájáról is, lássuk hogyan jutott el konok kitartással mostani sikereihez. 1946. április 17-én született Barcaújfaluban (Brassó megye), ahol elemi osztályait végezte. Majd a brassói magyar gimnáziumba került, ahonnan egy tehetségkutatás során a marosvásárhelyi Művészeti Líceumba irányították. Többek között Nagy Pál és Bordi Géza egyengették grafikusi pályáját. 1968-ban diplomázott a Kolozsvári Tanárképző Főiskolán. Kihelyezésekor a vajdahunyadi 6. számú általános iskola rajzkatedráját választotta, ez volt a város magyar tannyelvű osztályokkal is működő egyetlen tanintézete. Itt mindvégig megállta a helyét, az erdélyi vaskohászat akkori fellegvárában művészi, pedagógiai csodákat művelt. Négyszer nyerte el a tanügyi minisztérium érdemfokozatát. Közben második oklevelet szerzett a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem muzeológus szakán. Diákjait számos hazai és nemzetközi rajzpályázaton díjazták. Nyári vakációkon olyan helységek alkotótáboraiban dolgozott, mint Déva, Sarmizegetusa, Hejce, Gyergyószárhegy, Hortobágy, Tokaj, Tállya, Encs, Zsobok. Hosszú lenne felsorolni azokat az országokat, ahol alkotásait köz- és magángyűjteményekben őrzik. Rendszeresen jelennek meg munkáinak reprodukciói különböző kiadványokon, például naptárakon, albumokban, mappákban. Ezekben egyebek mellett a Hunyadi vár és a dél-erdélyi várak krónikása szerepét is vállalja. Nagyon sok egyéni, valamint csoportos kiállítása volt itthon és külföldön. Évente gyakran három-négy kiállítással is szerepel. Igen fegyelmezett, munkabíró, termékeny művész. Telefonbeszélgetéseink során mindig beszámol, hogy éppen milyen munkán dolgozik, például legutóbb közölte, hogy „most fejeztem be 60 gyűrött-papír munkát”. Ugyanakkor sok alkotását szitanyomatba is átülteti. Legutóbb a zsoboki alkotótábor záró kiállítását nagyrészt ő készítette elő, passzpartúk vágását, rámázást, drótozást, felfüggesztést, megannyi fárasztó, idegölő részletét vállalva a legmegfelelőbb tálalásnak. Tele van energiával, konok kitartással, alkotókedvvel, segítőkészséggel.
Régről tagja a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának, valamint a Barabás Miklós Céhnek. Szűkebb hazájában, a számunkra szórványvidéken található Vajdahunyadon 60. születésnapja alkalmából díszpolgári oklevelet és a Város kulcsát vehette át az ottani polgármestertől.
Sokan és sokat írtak már munkásságáról. 2010-ben a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatában Banner Zoltán szerkesztésében jelent meg a Fazakas Tibor album. Szerényen nyújtotta át ennek egy példányát, fényképe alatt a következő dedikációval: „Orbán István barátomnak és képzőművésznek sok szeretettel, Tibi.”
Mindezek után örvendek, hogy a Klubgalériában kiállítást rendezhetek op-art képeiből, méghozzá újabb, 2013-as alkotásaiból. Míg korábbi korszakában vonalzóval és körzővel szerkesztette a hideg ipari táj kompozícióit (csövek, drótok, kémények, kohók, ipari csarnokok egyenesei, párhuzamosai), a mostaniakban elszabadultak az indulatok. Hullámzanak, forognak, örvénylenek, kavarognak, gomolyognak, lüktetnek, kitörnek a formák, s mindezt már szabadkézzel készítette. Ehhez az aprólékos, pontos munkához teljesen biztos kézre van szükség. Az ember azt hinné, hogy az egyenletes, dekoratív felületekhez szórópisztolyt használ, pedig az egész látvány különleges ecsetekkel és a tempera egyenletes eldolgozásával készül. Ez nem a folthatásos technika. Struktúráit, mint egy mesterember, szálanként szövi, fonja, vagy szabályos mértani formákból teremt modern mozaik felületeket. A kezdetek sok párhuzamosát felváltják a csokorba, kévékbe, nyalábokba fogott csíkárnyalatok. Képei gyakran monokróm skálázással készültek, helyenként ritmikus okker hangsúlyokkal, szikrákkal erősítve az ívelt, dinamikus, mozgó formákat. De megjelentek munkái között az ún. színes-szürkékben komponált képek is, lila, piros, zöld, kék, barna színek kombinációival. A sík és tér társításában ez utóbbi kap nagyobb hangsúlyt. Szeret játszani az ellentétekkel, a szimmetriával és az aszimmetriával, a pozitív és a negatív formákkal, a teli és az üres részekkel, a kidudorodó és a horpadt, a meleg és a hideg felületekkel, a fénnyel és az árnyékkal, a statikus és a dinamikus szerkezetekkel. Mérnöki pontossággal és technikai bravúrral megoldott képein gyakran az aranymetszés szabályait is felfedezhetjük.
Nem hiába tartják az op-artot a modern művészet egyik legjelentősebb irányzatának. Állítom, hogy a gyermekek körében is az egyik legnépszerűbb stílus. Sorozatban készítik az optikai csalódásra alapozott végtelen vizuális variációkat. Az iskolában, ha valamelyik osztály témaköréből éppen kimaradt az op-art, előbb vagy utóbb rákérdeznek és kikövetelik, kiudvarolják. Fazakas Tibor ezúttal a legjobb helyen mutatja be alkotásait, sikere garantált.
