Ifjú koromban szerettem volna utazni, de az szinte lehetetlen volt a második világháború utáni „vasfüggönyvilágban”. Ma, a 21. század elején bárhova utazhatom, ha van elég pénzem. Így megtehettem például azt, hogy Görögországba utazzam. Feliratkoztam az utazási irodánál, és egyik napról a másikra ott voltam Paralia Kateriniben.
Busszal utaztam, a határátlépés után olajfaligetek fogadtak. Az olajfa bele van szőve a görög mitológia történeteibe. Eszerint az olajfát Pallasz Athéné istennő honosította meg Athén városában az Akropoliszon, mert hasznos volt az ember számára. Lombjából koszorút fontak az olimpiai győzteseknek. 5000 éve termesztik a Földközi-tenger medencéjében. Kedvelt zöldség és gyógynövény, bogyója és levele is egyaránt értékes.
A szálláshelyemen kellemes meglepetések fogadtak. A szobakulcs egy kártyára volt szerelve, ezzel indítottam a villanyszolgáltatást a szobában. Mikor elmentem és kivettem a kulcsot, az áramszolgáltatás megszűnt. Ez gazdaságos gondolkodás egy szálláshelyen. A tengerparti fürdés is jól ment. A mi éghajlatunkhoz viszonyítva ott melegebb, enyhébb az időjárás, a tenger vize is kellemes volt. A villánk előtt, amit Diánáról neveztek el, egy olyan helyet alakítottak ki, ahol vízzel leöblíthettük lábunkról a homokot, ezzel elkerülve azt, hogy a tengerparti homok feleslegesen a szobába kerüljön. Apróságok, de engem kellemesen érintettek.
Az ókori görög kultúra meghatározta az európai kultúra alakulását. Róma meghódította országukat, majd átvette ezt a kultúrát és közvetítésével hozzánk is eljutott. Tulajdonképpen a műveltség minden ágában nagyot alkottak, filozófiában, matematikában, művészetekben egyaránt. A rómaiak átvették a görög építkezés alapelemeit, az oszlopokat, a fedélkiképzést, és továbbfejlesztették, innen pedig egész Európára kiterjedt. A görög drámákat ma is játsszák az egész világon: ilyen az Antigoné Szophoklésztől vagy az Iphigenia Euripidesztől, de akad még sok más dráma és komédia. Ezek a maguk idejében a demokrácia és az erkölcs haladó eszméit közvetítették. Platón és Arisztotelész a filozófia alapjait tették le. Platón filozófiát és matematikát tanított az Akadémián, műveit ma is kiadják. Arisztotelész szintén filozófus, egyben pedig Nagy Sándor nevelője volt, logikai, esztétikai, erkölcsi műveket írt, de számtalan más tudományban is alkotott. Munkásságát továbbfejlesztették, elméletei ma is hatnak. Arkhimédész matematikus, fizikus, csillagász volt, aki sok felfedezést tett, Püthagorasz pedig matematikus, filozófus, aki a geometriai tételével vált híressé.
Valójában az egy csoda, hogy az ókori görögök mennyi mindent megvalósítottak. Egy utazó, felfedező népről beszélünk, amely bejárta a Földközi-tenger országait, emellett pedig a görögök kereskedtek, valamint összegyűjtötték és továbbfejlesztették szomszédjaik tudását. Tehát alkalmazták az információcserét, amit mi is lényegesnek tartunk.
A görögök vívmányai között említem a demokrácia bevezetését, ami azt jelentette, hogy a fontos dolgokban a közösség szavazatára volt szükség. Az olimpiarendezés is egy ókori görög hagyomány, amelyről úgy gondolták, összetartja az embereket. Az Olümposz-hegy alatt rendezték meg, ezért is nevezik olimpiai játékoknak. Ezen a hegyen laktak az isteneik, köztük a legnagyobb, Zeusz. Az ő tiszteletére rendezték a versenyeket. A görögök sok háborút viseltek, ezért kellettek az edzett férfiak. De azt is tudták, hogy az egészséghez hozzátartozik a mozgás, testedzés is. A legjobb sportolókat számtalan módon jutalmazták.
Feliratkoztam egy kirándulásra, amelynek egy része hajóval történt. Útunk elején a Thesszáliai-medencében jártunk, ahol fejlett mezőgazdaságot művelnek. A nyarak nagyon melegek, 40-45 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, ezért öntözésre van szükség. A vizet minden gazda biztosítja saját magának, de ha szárazság üt be, akkor az állam kisegíti őket a szükséges mennyiséggel. A dombvidéken mindenhova olajfákat ültettek, mivel ez a növény szereti a mészköves talajt és a napot. Ezek után érthető, hogy a mezőgazdaság az egyik fő jövedelmi forrás. A másik viszont a turizmus – autópályák, jó utak szelik át az országot.
Útunk a Szkíathosz nevű szigetre vezetett, amit az egyik kikötőből értünk el egy szépen gondozott sétahajóval. A tulajdonos mindent elkövetett, hogy jól érezzük magunkat. Görög zenét, görög táncot mutattak be, és a bárban kávé, hűsítő, italok várták az utasokat. A szigeten a hegyvidékhez alkalmazkodva kőből és fából építkeztek, ötletes megoldásokkal.
Katerinihez közel, néhány kilométerre az Olümposz-hegy lábánál található a Dion nevű falu, ahol archeológiai múzeum van. Az ókorban itt volt Zeusz isten szentélye, és az olimpiai játékokhoz hasonló versenyeket rendeztek – később földrengés áldozata lett, amelynek következtében porig rombolódott. Egy angol utazó fedezte fel az 1800-as évek elején. Azóta folyik a feltárás, és végül 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. A faluban korszerű múzeumot rendeztek be, ezenkívül megőrizték nagy területen a romokat, melyek szintén látogathatók. A múzeumban kisebb-nagyobb szobrok és kerámiák is megtalálhatók, mint ahogyan Zeusz és Démétér isten nagyobb méretű szobra is. Ezeken érvényesülnek a klasszikus görög szobrászat jellegzetességei, mint az emberi test szépségének hangsúlyozása, a szép arányok, a szépen stilizált formák. A szobrászati és kerámia anyagon kívül nagyméretű padlómozaikok, korabeli használati eszközök, fémtárgyak, ékszerek, érmek is láthatók.
Tartózkodásom végén görög esten vettem részt. Ez alkalom a szervezők részéről, hogy bemutassák a hagyományos népi kultúrát, az öltözetet, éneket, táncot. Úgy gondolom, hogy minden nép ősi táncai érdekesek számunkra, így a görögök táncai is. Ezek idézik a kozmikus őstáncot, a csillagrendszer harmonikus mozgását, az élőlények örömtáncát. Jó érzéssel néztem a csoportos, páros vagy egyéni mutatványokat is. A görög tánc tele van erővel, kitörésekkel, de finom, érzékeny mozdulatokkal is. A görögök fejlett mozgáskultúrával rendelkeznek, ami a szobraikban és a vázák képein is megfigyelhető. Nemzedékem számára a Zorba, a görög című film jelentősnek számított, benne Zorba táncával, ami meghatározta a film lényegét. Megmutatja azt, hogy az életünk tele van próbálkozásokkal, sikertelenségekkel is. Az embernek meg kell találnia azt, ami túlsegíti a mélyponton. A film esetében a tánc volt az.
Már elindulásomkor foglalkoztatott az a gondolat, hogy az ókori görög műveltség milyen hatással van a mai görögök életére. Nem voltam Athénban, az Akropoliszon, a nagy múzeumokban, ahol őrzik a legszebb szobrokat. Célom most nem is ez volt, mert a görög művészetet elég jól ismerem a könyvekből. Inkább a mindennapok érdekeltek, a helyi vonatkozások. Ha Görögország mai helyzetét vesszük szemügyre, ne feledjük el, hogy 400 évig voltak török uralom alatt. 1830-tól független ország. Mint az előzőkben próbáltam kiemelni, a görögök praktikus emberek és hagyománytisztelők, de nem zárkóznak el az újtól. Az építkezésekben nagymértékben használják a követ, márványt, ami bőven akad náluk. A kerámia is jelen van nemcsak mint ajándéktárgyak, hanem a terek és parkok díszítésére szolgáló virágcserepek formájában is. A görögök már az ókorban is híres hajósok voltak – a hajógyártásban ma is élenjárók, és a kereskedelmi hajózásban a legjobbak. A turisták száma meghaladja az évi 12 milliót, de ezért tesznek is valamit. Autópályák, autóutak, jól működő légi szállítás áll a turisták rendelkezésére. Ezekhez társul a kiszolgálások pontossága, az udvariasság. A fejlődést szolgálja a felsőoktatásban résztvevők, a nyugaton tanulók nagy száma, ami számukra ezen a téren a nyolcadik helyet biztosítja a világon.
Nem vagyok szakértője a gazdasági életnek, csak külső jelekre támaszkodtam. Úgy látom, a görögök nem akarnak sem amerikaiak, sem németek lenni. Büszkék a hagyományaikra, görögségükre.
