A mai kulturális kihívásokhoz való alkalmazkodás és a turizmus innovatív, rugalmas szemléletének figyelembevételével – amely érzékenyen reagál a kultúrturisták élménykeresésére, és folyamatosan követi az aktuális turisztikai trendeket – olyan erdélyi kastélyokat érintő útvonalakat ajánlok, amelyek az épített örökség felfedezését segítik. Különös tekintettel a Hívogató Románia elnevezésű, tizenkét kulturális útvonalat bemutató műemlékvédelmi és örökségnépszerűsítő megaprojektre, ezek az útvonalak hozzájárulnak a régió történelmi és kulturális értékeinek mélyebb megismeréséhez.
Az alábbiakban bemutatott útvonalak olyan erdélyi kastélyokat, kúriákat és udvarházakat foglalnak magukba, amelyek a 16–17. századtól épültek vagy alakultak át, és az épített örökség felfedezését szolgáló kastélyutak meghatározó állomásai. Az épített örökség fenntartható gazdasági hasznosítása érdekében bevontam Erdély ikonikus építészeti szimbólumait, valamint kevésbé ismert, ám jelentős kulturális értéket képviselő épületeket is.
A kulturális értékek turisztikai hasznosíthatóságának elméleti alapját dr. Rátz Tamara és dr. Puczkó László Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában avagy kulturális utak a turizmusban című tanulmánya1 nyújtja, a kastélyút integrációját a kulturális utak rendszerébe pedig Kovács Viktória Imelda Kastélyok a turizmusban és az Európai Hagyományok Konzorcium munkája2 című írása alapján mutatom be.
A vizsgált terület kiválasztásának ok-okozati összefüggéseinek feltárása után az általam kiválasztott épületek bemutatásakor kitérek a településfunkcióra, a földrajzi elhelyezkedésre, az első írásos említésre, a történelem során alakuló birtokviszonyokra, valamint az adott objektum építési idejére, stílusbeli sajátosságaira és jelenlegi állapotára.
Az elemzett épületek alapján egy fiktív, de reálisan megvalósítható képet vázolok fel az erdélyi kastélyutak kialakításáról. A kastélyokat tematikus és funkcionális kapcsolatok mentén csoportosítom, figyelembe véve azok történelmi és jelenlegi szerepét is.
A kastélyút, mint kulturális út
A kulturális út turisztikai szempontból a tematikus turisztikai attrakciók közé sorolható. Ezek az attrakciók egy adott témát hasznosítanak a turizmus területén, megfelelő promóciós tevékenységek és eszközök révén, ezáltal regionális, nemzeti vagy akár nemzetközi érdeklődést is kiválthatnak. A tematikus turisztikai attrakciók közé tartoznak a tematikus parkok (például Disneyland, Legoland), tematikus események (például lovagi tornák, csatajelenetek), valamint a tematikus utak (például borutak, kastélyutak, whiskyutak).
A tematikus utak olyan turisztikai termékeket kínálnak, amelyek egy adott téma köré szerveződnek, és közlekedési útvonalak segítségével elérhetők. Ezek az utak olyan területeket és településeket helyezhetnek fel a turizmus térképére, amelyek korábban kevésbé voltak ismertek, vagy elérhetetlennek tűntek. Előnyük, hogy segítenek az adott terület átláthatóságában, az észlelt távolság csökkentésében, valamint új célcsoportok bevonását teszik lehetővé. Emellett költséghatékony turisztikai megoldást kínálnak, és hozzájárulhatnak a kulturális vagy természeti értékek megőrzéséhez, hiszen sok esetben éppen a turisztikai hasznosítás mentheti meg ezeket az értékeket a pusztulástól.
A kulturális utak tematikus útvonalak, amelyek központi, turisztikai szempontból értékesíthető eleme egy meghatározott kulturális érték vagy örökségelem. Ezek az utak regionális, nemzeti vagy nemzetközi szinten is működhetnek, attól függően, hogy a központi érték jellege és a kialakított együttműködési hálózatok milyen mértékben terjednek ki. Létrehozásuk során kulcsfontosságú az azonosíthatóság, azaz egy széles körben ismert és egyértelmű tematika meghatározása. Ugyanakkor fontos, hogy az út ne korlátozza túlságosan a kapcsolódó turisztikai attrakciók bevonását. A kulturális utak sikeres működéséhez elengedhetetlen egy jól felismerhető logó kialakítása, valamint a hatékony információs és promóciós tevékenységek – például útjelzőtáblák, információs táblák, nyomtatott és online információs anyagok.
A kulturális utak leggyakrabban a következő témák köré szerveződnek: történelmi korszakok (például az Északi Bronzkori Út); történelmi események (például az UNESCO rabszolgaútja); vallási örökség (például a Zsidó Örökség Európai Útja); ipari örökség (például az ipari örökség útjai Németországban); társadalmi örökség/érték (például a Zöld arany kulturális út Finnországban); kulturális örökség/érték (például az Európa Tanács Humanizmus Útja); művészeti irányzat és/vagy építészeti stílus (például az Európa Tanács Barokk Útja); ismert történelmi személy vagy művész (például a Goethe-út).3
E szemlélet alapján hozták létre a Hívogató Románia megaprojektet is, amelynek elindulása és fejlődése figyelemre méltó és időszerű kezdeményezés.
Kastélyútvonalak
A kastélyút a kulturális utak egyik különleges típusa, amely több tematikához is kapcsolódhat: társadalmi örökség vagy értékek, kulturális örökség, továbbá művészeti irányzatok vagy építészeti stílusok. Ezen túlmenően egy kastélyútvonal szerveződhet ismert történelmi személyek, alkotók vagy meghatározó történelmi események köré is. A kastélyutak meghatározó jellemzője, hogy központi turisztikai attrakciójuk kizárólag épített örökség, azaz kastély vagy palota.
Az épített örökségek, műemlékek, műemlék jellegű épületek gazdasági hasznosítása, illetve turisztikai attrakcióként történő promoválása Nyugat-Európában már az 1960-as években elkezdődött. Alapvetően négy, szorosan a kastélyokhoz tartozó turisztikai funkciót különböztethetünk meg egymástól: szálláshely-szolgáltatás (kastélyszállók, fogadók); vendéglátás (éttermek, kávézók); múzeumi funkció (kulturális és történelmi vonzerő); rendezvények, szórakoztató programok.4
Az épített örökségek turisztikai hasznosítása mára számos nemzetközileg ismert útvonal és támogató szervezet létrejöttét eredményezte, amelyek célja ezeknek a kulturális értékeknek a megőrzése és fenntartható fejlesztése.
Európai kastélyútvonalak, szervezetek
Die Schlösserstrasse: egy 1987-ben indított osztrák kezdeményezés, amelynek célja a kulturális örökségek minél szélesebb körű bevonása a turizmusba a sport- és termálturizmus mellett. Jelenleg a szervezetnek 19 osztrák tagja van, és a 2002-es partnerprogram keretében Szlovénia és Magyarország is csatlakozott (a nagycenki, keszthelyi és kőszegi kastélyok, valamint a sárvári és sümegi várak révén) az osztrák turizmus jelentős kastélyainak hálózatához.
Európai kastélyút:az Ecos-Ouverture Program CREDIT projektje keretében létrehozott nemzetközi kastélyhálózat hat kastély együttműködésén alapul, amelyet az Európai Kastélyút védjeggyel azonosítanak. A program célja a régiók turisztikai fejlesztése, a műemlék épületek központi elemként történő kiemelése által.
European Castle Heritage Organisation: a szervezet 1995-ben alakult Luxemburgban azzal a céllal, hogy várakat, erődítményeket és kastélyokat vonjon be az exkluzív európai turizmusba, legyen szó szálláshely-szolgáltatásról, rendezvényekről vagy egyéb turisztikai attrakciókról. Még érdemes megemlíteni a Die Burgenstrasse kastélyútvonalat és a következő szervezeteket:Schlosshotels Herren Häuser in Österreich und den ehemaligen Kronländern (az osztrák és egykori koronagyarmatok kastélyainak, várainak és udvarházainak hálózata, amely a nemzeti tradíciókat hangsúlyozza); Relais & Chateaux (1954 óta az elegáns kastély- és palotaszállodák, valamint a vidéki luxusüdülők védjegye); Johansens (a Daily Mail és a General Trust Plc. lapkiadó vállalat exkluzív katalógussorozata, amely ajánlásokat fogalmaz meg a kastélyok mint turisztikai termékek számára.
Erdélyi viszonylatok
Romániában a kastélyturizmus kialakítása elsősorban azon térségekben valósítható meg, ahol jelentős számú építészeti és művészettörténeti értékkel bíró kastély, kúria és udvarház található. Erdély kiemelkedő ilyen szempontból, mivel területén számos műemlékkel vagy műemlék jellegű épülettel büszkélkedhetünk. Ezek az épületek funkciójuk, történelmi jelentőségük és elhelyezkedésük alapján különböző kategóriákba sorolhatók. Sok épület azonban feltáratlan maradt, valamikori rendeltetése vagy távoli elhelyezkedése miatt.
A kastélyút kialakításánál érdemes olyan régiókra összpontosítani a nagytáj területén belül, ahol jelentős kastélykoncentráció figyelhető meg, eltekintve a nagy- és középméretű városok hasonló épületeitől. Fontos szempont továbbá a minimálisan szükséges infrastruktúra megléte, amely biztosítja a megközelíthetőséget, valamint a kastélyok közötti kapcsolódási pontok, összefüggések és tematikus egységek kialakíthatósága. Ezek a tényezők teszik lehetővé a turisztikai hasznosítás megvalósítását.
A történelmi és művészettörténeti szempontok figyelembevételével Erdély épített örökségei között számos kapcsolat mutatható ki, például: arisztokrata családok hatása – a hatalom reprezentációja kastélyépítkezések formájában; családi kapcsolatok – a beházasodások révén létrejövő rokoni hálózatok befolyásolták a kastélyok elhelyezkedését és stílusát; politikai események hatása – a birtokközpontok változása új építkezéseket eredményezett; művészettörténeti kapcsolatok – az építészeti korszakok jellemzőinek átvétele és továbbfejlesztése.
A kastélyok, kúriák és udvarházak gyakran az építtető nevét viselik. Erdélyi kastélyutak kialakítására két lehetséges tematika kínálkozik sok résztvevővel és nagy kiterjedtséggel: adott kistérségek kastélyai alapján szervezett útvonalak, illetve az arisztokrata családok építkezéseinek nyomvonalát követő útvonalak.
Demeter Zsuzsanna fényképe
Kistérségek kastélyai – háromszéki kastélyok útja: Vargyas: Daniel-kastély→Olasztelek: Daniel-kastély→Miklósvár: Kálnoky-kastély→Oltszem: Mikó-kastély→Sepsikőröspatak: Kálnoky-kastély→Árkos: Szentkereszty-kastély→Uzon: Béldi–Mikes kastély→Zágon: Mikes–Szentkereszty-udvarház→Székelytamásfalva: Thúry–Bányai-kúria→Zabola: Mikes-kastély→Altorja: Apor-kúria.
Ez az útvonal a régi székely közigazgatási egységet, a széket veszi alapul. Földrajzilag kisrégiónak számít, a települések közötti távolságok kicsik, és sok közöttük a szomszédos kapcsolat. Az útvonal két-három nap alatt bejárható. Szálláslehetőséget találhatunk Miklósváron, a Kálnoky család által felújított kastélyban, valamint Zabolán, a Mikes család által részben turisztikai célokra hasznosított kastélyépületben.
A kastélyok turisztikai szempontból különböző státusszal bírnak. A zágoni udvarház és a zabolai kastély jól ismert Mikes Kelemen szimbolikája révén, a miklósvári Kálnoky-kastély és az olaszteleki Daniel-kastély szállodai funkcióik révén népszerűek, a többi helyszín bevonása a turizmusba pedig új lehetőségeket teremthet a látogatószám növelésére.
Kastélyok és javasolt turisztikai hasznosításuk
Vargyas a kastélyt övező dendrológiai parkját egy átfogó rehabilitációs program befejeztével nyithatja meg a látogatóknak. Az épületben helyet kaphatna a híres vargyasi bútorfestés hagyományát bemutató kiállítás, melyben egy Haáz Rezső által festett falitéka is megtekinthető lenne. Emellett egy helyi kulturális központ is létrejöhetne, amely színházi előadások, tánctáborok, bútorfestőtáborok, valamint a település eseménynaptárához igazított rendezvények színteréül szolgálhatna.
Az olaszteleki udvarház építészeti értékeinek megőrzésével, felújított állapotban, igényes szállásadó egységként működhetne tovább. Az egykori Daniel-birtokon olyan minőségi szolgáltatásokat kínálhatna, amelyek révén már eddig is számos nemzetközi turisztikai díjat és elismerést szerzett fenntartóinak.5
Miklósváron a Kálnoky család által létrehozott, családias hangulatú, stílusos bútorokkal berendezett épület az Erdélyi Élet Múzeumának ad otthont.6 Ez a múzeum rendezvényhelyszínként7 is funkcionál, és példaként szolgálhat más kastélyok hasonló jellegű hasznosítására.
Oltszem kastélya különleges műemléki értéket képvisel egyedülálló berendezése és a falfestményei miatt. Az épület kizárólag múzeumi célokra lenne berendezhető, hogy értékeit szakszerű módon megőrizhessék. Jelenleg a Kovászna Megyei Tanács egy nyertes pályázat révén újítja fel az épületegyüttest, amely a jövőben a székelyföldi lovaskultúrát ismertetné meg a nagyközönséggel.
Árkos kastélyparkja nem csupán dendrológiai különlegességeivel, hanem az egykor itt működő művésztáborok hagyatékával is vonzza a látogatókat. Ezt a jelleget megőrizve újra alkotótáborok szervezésére lehetne használni, ahol a kastély épületében lakhatnának az alkotók a tábor ideje alatt, míg műveiket állandó kiállítások formájában tekinthetnék meg az érdeklődők.
Sepsikőröspatak és Székelytamásfalva kastélyai múzeumnak, időszakos vagy vándorkiállításoknak adhatnak otthont. Sepsikőröspatak a kastélya szomszédságában működő Kálnoky Lovarda révén is figyelmet érdemel, ugyanis a régi lovaskultúra megismertetését és felélesztését kívánja szolgálni a szakszerű oktatás mellett táborok, lovas túrák szervezésével.
Az Uzon–Zabola–Zágon térség a Mikes család élettörténetének bemutatására nyújt lehetőséget a különböző múzeumi tárlatokon keresztül. Ilyen például a már létező zágoni Mikes-emlékszoba, a Mikes Kert, amely Mikes Kelemen tölgyfáit őrzi, vagy a zabolai kastélykertben található hármas kopjás emlékmű, amely gróf Mikó Imre, gróf Mikes Kelemen és gróf Mikes Ármin tiszteletére áll. Zabola ma kastélyszállóként és rendezvényhelyszínként működik, főként tehetősebb turistákat vonzva, akik a luxus és a kulináris élmények mellett a kastélyt övező arborétumot is felfedezhetik.
A zabolai Mikes-kastély kastélyszállóként és rendezvényhelyszínként működik, míg a miklósvári Kálnoky-kastély múzeumként mutatja be az egykori nemesi életmódot. Mindkettő kiváló példája annak, hogyan lehet az arisztokrata családok épített örökségét beépíteni a turizmusba.
Az altorjai Apor-kúria freskói és díszes belsőépítészete révén kínál különleges látványosságot. Néhány szoba szállásként is hasznosítható, amelyeket régi, megmaradt családi bútorokkal és ereklyékkel rendezhetnének be.
Az útvonal során a háromszéki kastélyépítészet legreprezentatívabb elemei mellett a környék más tipikus és közismert látványosságai is felkereshetők, így például: a vargyasi szorosban található Almási-barlang (Orbán Balázs-barlang),8 a kisbaconi Benedek Elek Emlékház9, Málnásfürdő borvizei, Sepsiszentgyörgy művelődéstörténeti értékei, valamint a Szent György-napok kulturális eseménysorozata, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum,10 a Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát bemutató kovásznai múzeum,11 a 13. századi gelencei templom híres freskói,12 illetve a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum.13
Altorja, Apor-kúria
Torja nagyközség alsó része Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 12 km-re északnyugatra, a Torja-patak völgynyílásában fekszik. A település első írásos említése egy 1307-ben keletkezett oklevélből származik, terra Thorya néven. Az Apor család 1521-ben jutott birtokhoz Altorján, miután megszerezték a Dózsa-féle parasztháborúban résztvevő néhány kegyvesztett lázadó birtokait.
Az itt álló udvarházról 1536-ból találjuk az első említést. Az 1630-as évektől Apor Lázár és felesége, Imecs Judit építtette újjá, az ősi kúria köveit felhasználva. A kastély történetének következő, meghatározó fejezete Apor István nevéhez és az 1693-as évszámhoz kötődik, amikor az udvarházat jelentősen átépítették, kelet felé pedig új, boltozott szobákkal bővítették. A magtalanul elhunyt Apor Istvántól a kúriát unokaöccse, Apor Péter emlékíró örökölte.
A kúria mai külsejét – neoklasszicista homlokzatokkal és bővítményekkel – Apor Péter dédunokája, Apor Lázár báró alakíttatta ki. Ő építette meg a főhomlokzat monumentális középrizalitját, valamint megújította a tetőzetet. A 19. század folyamán átalakított épület csaknem teljesen megőrizte eredeti formáját.
Az államosítás után termelőszövetkezet székháza lett, majd a rendszerváltás után visszakerült az Apor család birtokába. Jelenleg is folynak a feltárási és helyreállítási munkálatok.
Vargyas, Daniel-kastély
Vargyas Kovászna megyében található, Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mentén fekszik. Az 1334-es pápai tizedjegyzékben Wardach néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték.
Az épület feltehetően 15. századi magját Daniel Ferenc és Daczó Anna udvarháza képezhette, melyet 1642-ben Daniel (II.) Ferenc örökölt. Az ő építkezéseit mutatja több, a falakban másodlagosan elhelyezett címeres kőtöredék. Újabb átépítés Daniel (II.) István és Pekry Polixénia idejéből datálható, amit egy 1745-ből származó címeres kőtöredék is igazol. Daniel (II.) Elek megbízásából több szobát építettek és a manzárdtetőt alakították ki 1797 körül. A 19. század végén Daniel (II.) Gábor megrendelésére alakították ki a klasszikus északi szárnyat sarokbástyával, 1920 és 1922 között épült a délnyugati kerekbástya, majd 1937-ben Köpeczi Sebestyén József tervei szerint Daniel (VI.) Ferenc restauráltatta az egész épületet.
Az államosítást követően, az 1970-es években a nagyon leromlott állapotú kastélyt 1980 és 1984 között állami alapból restaurálták Deák Vilma néptanácselnök közbenjárására,14 majd a helyi tanács és rendőrség intézményeinek adott otthont. Daniel Ferenc gyermekei, (IV.) Mihály és Polixénia a restitúciót követően, 2005-ben a kastélyt a 18 hektárnyi birtokkal együtt Esztergom Város Önkormányzatának adta el.
A kastély udvarán dendrológiai park található. A park egy arborétummaradék ritkaságait, díszfáit őrzi. Itt találjuk a vidék egyetlen piramidális tölgyét, de van itt két vérbükk, egy cukorjuhar, egy – népi nevén – „szomorú kőris”, szürke nyárfa és platánlevelű korai juhar is. Jelenleg üresen, használaton kívül áll.
Árkos, Szentkereszty-kastély
Árkos Kovászna megyében található, Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra, az Árkos-patak völgyében. A település 2004-ben alakult községgé Bedőháza, Pincehely és Árkos összeolvadásával. 1332-ben Arkus néven szerepelt a pápai regestrumban.
A település központjában álló kastélyt a Szentkereszty család házasság révén kapta a 19. század közepén: (II.) Zsigmond felesége, az özvegyen maradt gr. Haller Anna hozta hozományba első férjétől gr. Kálnoky Györgytől, aki 1840-ben vargyasi Daniel Elektől vásárolta meg a birtokot.
Egy 18. századi birtokösszeírás a jelenlegi kastély helyén egy, a Benkő család tulajdonában lévő udvarházat említ, egy másik, a település más részén álló malommal is rendelkező udvarházzal együtt. A Benkő-féle birtok 1823 előtt került vargyasi Daniel Elekhez, egy 1829-es inventáriumban héthelyiséges, földszintes, északon és nyugaton tornáccal rendelkező házként szerepel, amelyhez malom, kert, gazdasági épületek, remetelak, vendégház és feredőház is tartozott. Daniel Elek 1840-ben adta el árkosi birtokát gróf Kálnoky Györgynek, akinek halála után özvegye, gróf Haller Anna örökölte, majd hozományként vitte újabb házasságába.
Orbán Balázs művében a Szentkereszty Zsigmond és Haller Anna által, 1870-ben újjáépített kastélyról olvashatunk.15 Újabb kutatások16 máskorra teszik az építés idejét: a szabadságharcos Szentkereszty Zsigmond báró nagyszebeni fogsága idején (1851–1853) felesége vezette a birtokot, és ekkor próbálkozott az épület bővítésével, valamint a kert kialakításával. A báró szabadulása után kezdett gazdálkodni az árkosi birtokon, a régi hétszobás udvarházat feltehetően 1847 és 1857 között, de 1863 előtt mindenképpen átépíttette, létrehozva egy földszintes, tíz lakosztályos kastélyt.
A ma is látható kastélyt Zsigmond báró fia, Szentkereszty Béla és felesége, a florești-i (ma Prahova megye) és vizurești-i (ma Dâmbovița megye) Maria Floresco építtette Fort Sándor tervei alapján. A kastély átépítése többször is megszakadt: 1887 és 1890 között a lépcsőház, az ebédlő, a nagy szalon és a nagy terem mennyezeti díszítései, valamint kőfaragó, lakatos, üveges és asztalos munkálatok zajlottak Schnelka tervei alapján. 1896-ban Fort Sándor tervei szerint folytatódtak a belső terek kialakításai, a berendezés, valamint az ebédlő teraszának építése. A kastély mai formáját valószínűleg 1897-ben nyerte el.
Az orosz megszállás elől az utolsó Szentkereszty-birtokos, (II.) Béla az öngyilkosságba menekült. Az államosítás után árvaház, termelőszövetkezet, iskola, majd művésztelep működött a birtokon, míg 1982-ben a Román Kommunista Párt a Ceaușescu házaspár magánhasználatára ajánlotta fel a kastélyt. A rendszerváltást követően ismét művésztelepnek adott otthont a kastély és parkja. A visszaigénylést (II.) Béla nővérének, Jankának az unokája, gr. Jankovich-Bésán András és gyermekei eszközölték.
Jelenleg zajlik az ingatlan kiürítése, amelyet tizenkét évig tartó pereskedés után sikerült visszaszerezni. Az egykor dendrológiai ritkaságokat felvonultató angolkert ma is fellelhető a hatalmas parkban, ahol számos különleges fafajta – például olajfűz, vérbükk, tulipánfa, borscserje és életfa – megtekinthető. A szabad téren kiállított műalkotások a korábbi képzőművészeti táborok örökségét őrzik. A visszaszolgáltatási pereskedés idején komoly viták zajlottak a művészeti és művelődésszervezői körökben az alkotások kapcsán.
Arisztokrata családok építkezései
A Bethlenek nyomában: Fehér megye, Betlenszentmiklós: Bethlen-kastély→ Fehér megye, Küküllővár: Bethlen–Haller-kastély→Maros megye, Bonyha: Bethlen-kastély→Maros megye, Keresd: Bethlen-kastély→Brassó megye, Alsórákos: Bethlen-kastély
Az útvonal egy jelentős arisztokrata család erdélyi életútját mutatja be, amelyet az általuk indított építkezések és az ezekhez kapcsolódó történetek segítségével ismerhetünk meg. A jelenleg Fehér és Maros megyét magában foglaló nyomon követés hosszú, kitérőkkel tarkított utat kínál, így a résztvevők számára a teljes bejárás jelentős időt vehet igénybe.
A szálláslehetőségek között kiemelkedik a keresdi Bethlen-kastély, amely a második világháborúig a család lakóhelyeként szolgált, így az alapinfrastruktúra megléte feltételezhető. Megfelelő rehabilitációval kellemes hangulatú kastélyszálló alakítható ki benne. A teljesen felújított küküllővári kastély is alkalmas lehet hasonló funkció betöltésére, amely nemcsak kerttel, hanem jól hasznosítható gazdasági épületekkel is rendelkezik.
Alvinc területén található a Martinuzzi–Bethlen kastély, amely csupán romjaival szolgálhat turisztikai attrakcióként. Az épület fennmaradt részeinek statikai biztosításával azonban lehetőség nyílhat kulturális rendezvények, történelmi eseményeket felelevenítő programok szervezésére.
A bethlenszentmiklósi, alsórákosi és bonyhai kastélyok kulturális központként és családtörténeti múzeumként működhetnének, ahol ki lehetne állítani a családi ereklyéket, iratanyagokat, könyveket, festményeket, korabeli ruházatokat és használati eszközöket. A bonyhai kastély, mint a család legrégebbi épülete, méltó helyszíne lehetne az ősi családi fészek bemutatásának, míg a bethlenszentmiklósi kastély jelképezhetné az utazások hatásait, ötvözve az új hatásokat a helyi hagyományokkal.
A család történelmi és politikai jelentősége, valamint egyes tagjainak korszakalkotó tevékenységei lehetőséget adnak arra, hogy a kastélyok ne csupán múzeumokként működjenek, hanem tudományos és oktatási központokként is szerepet kapjanak, és a kastélyokban tanköröket alakítsanak ki. A tudományos előadások és kutatások révén az odalátogatók mélyebb ismereteket szerezhetnének arról, hogy a Bethlenek milyen társadalmi és politikai hatással bírtak. Ezeket a tanköröket célzottan történészek, építészek és művészettörténészek számára is meg lehetne hirdetni, hiszen a Bethlenek építkezései nagy hatással voltak az erdélyi nemesi lakóépületek kialakítására.
Az útvonal során számos egyéb látnivaló is akad, így például Szászsebes művelődéstörténeti értékei, köztük a Zápolya-ház, Gyulafehérvár kiemelkedő építészeti emlékei, mint a Vauban-féle vár, az érseki palota és a Batthyáneum könyvtár, valamint Balázsfalva és Medgyes városainak látványosságai. Nem hagyható ki a híres berethalmi erődtemplom sem, akárcsak az Alsórákosi Természetvédelmi Terület.
Bonyha, Bethlen-kastély17
A falu Maros megyében, Balavásár és Dicsőszentmárton között félúton fekszik, és a Kis-Küküllő bal partján terül el. Első említése 1291-ből származik, Bahna néven, amikor a Losonczi Bánffy család ősei birtokolták. A 15. századtól a bethleni Bethlen család tulajdonában állt egészen a 20. századi államosításig.
A településen egykoron két kastély állt. Bethlen János kancellár 1675-ben épített négy saroktornyos kastélyát a család a két világháború között elbontatta. A ma is látható Bethlen Farkas-kastély a 19. században nyerte el mai külső megjelenését.
Építéstörténete azonban jóval korábbra nyúlik vissza, hiszen első változata már 1545-ben állt, Bethlen Farkas megrendelésére. A 17. század végén Bethlen Elek átalakította, majd fia, Elek 1719 előtt díszítette tovább. Kapott barokk díszítést is a 18. század végén, majd a szabadságharcos Bethlen Farkas (1814–1870) perbe fogása után a bonyhai birtok átszervezésének szentelte idejét. A ma is látható kastély az általa 1850-es években megrendelt átalakítások, építések, szépítések eredménye.18
Az államosítás után gazdasági raktárként, majd a polgármesteri hivatal székhelyeként szolgált a kastély. Az épület e megpróbáltató évtizedek alatt sokat veszített: erődítmény jellege eltűnt, mivel erődített falai és a saroktornyok anyagát a környékbeli építkezésekre hordták szét, az 1989 előtti renováláskor a külső díszítőelemeket, a csúcsíves frízsort, a kettős családi címert távolították el. Megváltást az 1989-es rendszerváltozás sem hozott, csak rohamos állagromlást. 2006-ban indította el Bethlen Fruzsina a visszaszolgáltatási folyamatot. A visszakapott kastélyt 2008-ban ajándékozás útján végül a Református Egyházkerület kapta meg, működtetője az Erdélyi Református Nőszövetség, amely főként közösségi térként rehabilitálta. Az Erdélyi Református Nőszövetség működtetésében teljes felújításon esett át, és ma többfunkciós térként működik, múzeumként, kastélyszállóként, kiállítóhelyként és rendezvényhelyszínként is látogatható.19
Alsórákos, Bethlen-kastély
Alsórákos község Brassó megyében található, közigazgatásilag Mátéfalva tartozik hozzá. Brassótól északnyugatra fekszik, mintegy 45 km távolságra, az Olt jobb partján. A település első írásos említése 1377-ből származik, Racus néven. Egykor bazaltbányászati központként tartották számon, most a kitermelés helye természetvédelmi terület.
„E kastély az Olt jobb partjának magaslatán igen regényesen fekszik […] Egyike az honunk legszebb, legérdekesebb, s legépebb őskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett” – írja Orbán Balázs.
A 20. század elejéről való a kastély utolsó, ép állapotát ismertető leírás: „A várfalak négyszögű udvart zárnak körül, a négyszög mindenik sarkában köralaprajzú bástyákkal. E körítő falhoz három oldalról fedett helyiségek csatlakoznak. És pedig keleten az egyemeletes széles traktusú főúri lakosztály, s itt a kerek tornyokban is lakószobák vannak, a tornácra vezető főlépcsővel. A déli fal közepén ugrik elő a kaputorony s a falhoz egy kisebb mélységű szoba-sor (tehát másodrendű lakószobák), bizonyára a várúr szolgálatában állók részére, sorakoznak. Az épületszárny két oldalán egy-egy tört karú lépcső közvetíti a járást. A nyugati oldal földszintén istálló és szénatartó, az emeleten gabonás. Végül az északi oldalt kerítő fal, lőrésekkel erősítve, magában áll. Előtte az udvar északnyugati sarkában tízméteres régi kút látható, iható jó vízzel. Ez a négyszög alkotja a tulajdonképpeni várat. A tornyokat kívülről még hegyesszögben kiszökellő alacsony falak védik. Távolabb egy második fal, valamint e fal és az erődítés magja között mély és széles árok övezi, mely bejárást csak a kaputoronyhoz nyit. Ezenkívül volt még egy körítő falgyűrű, melyből sarokbástyák, s közbe-közbe alacsony falak maradtak meg. Egy részét e falnak a piactér nagyobbítása miatt bontották le.”20
A birtok első ismert tulajdonosa a 15. században a teremi Sükösd család volt, később nótáztatás miatt Bethlen Farkashoz került, majd ismét visszaszállt a Sükösd családra. A magtalanul 1631-ben elhunyt Sükösd György végrendeletben Bethlen Ferencet tette Alsórákos örökösének, de végül a birtok fejedelmi kézre került. Barcsai Ákos adományaként 1660-ban Budai Péterhez jutott Alsórákos, akitől – mivel nem volt örököse – a fogadott keresztfiúhoz, Bethlen Sámuelhez került a birtok.
Az évszázadok során több tulajdonosváltás történt, amelyek az épület folyamatos átalakulásával is együtt jártak: Sükösd György az egykori udvarházat négy sarokbástyás várkastéllyá építtette át, majd Budai Péter építkezései következtében a vár lakhatóbbá vált. Ennek következtében egyes épületrészek funkciója megváltozott, és több bővítés is történt.
A leltárak alapján a vár nagyobb arányú átépítése és díszítése Bethlen Sámuel érdeme. Az ő megrendelésére készült el a reprezentációt szolgáló „Palota” mennyezeti stukkódíszítése21, amely kiemelkedően magas művészi színvonalat képviselt. Minden, az alsórákosi kastélyról szóló leírás részletesen foglalkozik e díszítéssel, s egykoron annak másolata az Iparművészeti Múzeumban is megtekinthető volt.
Fia, Bethlen Imre leginkább karbantartási munkálatokat végeztetett az épületen, illetve gazdasági épületeket emeltetett. A 19. század második felében a várkastély Teleki Sámuel birtokába került, majd 1903-ban az árkosi közbirtokosság vásárolta meg a hozzá tartozó uradalommal együtt. A közbirtokosság vállalta az épület fenntartását és karbantartását, ám az első világháború kitörése felborította ezt az egyezséget – ezzel együtt a kastély sorsát is megpecsételve. Az épület az elmúlt évszázad során lassú, de folyamatos pusztulásnak indult.
Építkezési idejének egyik iskolapéldájaként több száz éven keresztül megőrizte a reneszánsz négy sarokbástyás erődítmények jellegzetességeit, ám a 20. század megpróbáltatásai súlyos károkat okoztak benne. Az egykor impozáns épület rokkantan, megcsonkítva maradt fenn – egészen napjainkig, amikor végre megkezdődhetett értékéhez méltó kutatása és megóvása.
Műemléki státuszának megfelelő gondoskodásért a rendszerváltást követően Nagy Dezső református lelkész fáradhatatlanul küzdött, majd a kastély egy időre a Bethlen Gábor Alapítvány hatáskörébe került. Jelenleg az épület jó állapotban van, és látogatóit várja.22
Keresd, Bethlen-kastély
Keresd egy Maros megyei település, közigazgatásilag Dánoshoz tartozik. Segesvártól 12 km-re délnyugatra, a Keresdi-patak partján fekszik. A falu Bethlen-birtokként ismert, első írásos említése 1305-ből származik: a gyulafehérvári káptalan által kiállított osztálylevélben szerepel, amely a családi birtokállomány felosztását rögzíti. Szerencsés fekvésének tulajdonítható, hogy a kastély – amelynek alapítása Bethlen Márk nevéhez fűződik, 1468 körül – öt évszázadon át épségben megmaradt a 20. századig.
A keresdi kastély az erdélyi reneszánsz kastélyépítészet legszebb emléke, az ország műemléki örökségének kiemelkedő értéke.
Az államosításig a kastély lakott volt, a helyiségek berendezése és felszerelése hiánytalan: belső tereit antik bútorok, falkárpitok, szőnyegek díszítik, a gyűjtemény pedig porcelán-, üveg-, kristály- és ezüstedényeket, valamint könyveket is tartalmaz. Az államosítás idején a dánosi néptanács rendelkezett felette.
A műemlékvédelmi hatóság két ízben – az 1977 előtti, illetve az 1990 utáni években – elkezdte az épületek állapotának feljavítását célzó munkálatokat.
Többévi pereskedés után, 2007 júniusában a család erdélyi ágának hivatalosan visszaszolgáltatták a várkastélyt és parkot. Mivel a restaurálási költségek igen magasak voltak, a család anyagi lehetőségei pedig szerények, megalakult a Pro Castellum Bethlen egyesület, melynek célja az épületegyüttes teljes rehabilitációja. 2014-ben az örökösök az épületegyüttest 50 évre a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondjaira bízták restaurálás ellenében. Nagyszabású felújítása a magyarországi Rómer Flóris Terv keretén belül, a Teleki László Alapítvány részvállalásával indult meg.23
A kastélyútvonal fogalmának jelentését és az ehhez kapcsolódó nyugat-európai megvalósításokat elemezve arra törekedtem, hogy feltárjam az erdélyi műemlékek és a műemlékvédelem összefüggéseit a turisztikai hasznosítás lehetőségeivel. Az épített örökségek elismerése és értékelése nemzeti hovatartozástól függetlenül még mindig folyamatban van, miközben a műemlékvédelem jelenlegi szabályozása nem biztosít kellően átlátható és precíz kereteket a műemlékek megfelelő hasznosítására. Ennek következtében előfordul, hogy egyes épületek funkcióváltása értékidegen módon történik, vagy a turisztikai célú felhasználás inkább értékromboló hatású.
Különösen előnyös lenne, ha az erdélyi építészeti értékek turisztikai hasznosítása egy olyan formában valósulna meg, amely elkerüli az átépítéseket és a stílusrombolást, ugyanakkor gazdaságos megoldást kínál, amely mind a látogatók, mind a helyi közösségek számára előnyös. A látogató egy ilyen kastélyútvonal révén olyan élményekhez juthatna, amelyekhez más módon csak kis eséllyel férhetne hozzá – legyen szó feltáratlan építészeti értékekről, az ősi nemesi családok történetének közvetlen megismeréséről vagy a régmúlt eseményeinek empirikus követéséről. A fogadó fél számára pedig a kastélyturizmus gazdasági hasznot hozhatna, emellett lehetőséget teremtene települése turisztikai bekapcsolódására, végül pedig hozzájárulna ahhoz, hogy az eddig elhanyagolt épületek ne pusztuló, lebontásra váró koloncként, hanem értékes és fenntartható műemlékként jelenjenek meg.
Az ilyen típusú turisztikai integráció Erdély szintjén minden érintett épület számára elengedhetetlen lenne, hiszen ezáltal nemcsak az értékvesztés és a degradáció kerülhető el, hanem hosszú távon is biztosítható az épített örökség védelme és méltó hasznosítása.
Felhasznált szakirodalom:
Bíró József: Erdélyi kastélyok. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt, Budapest, 1941.
B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970.
B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977.
Dr. Elekes Tibor: Erdély. Budapest, Cartographia, 2006.
Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, 1998.
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.
Kisgyörgy Zoltán: A vargyasi és olaszteleki műemlék kastélyok. Aluta, Sepsiszentgyörgy, 1976–77.
Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben. Polis Könyvkiadó, Budapest–Kolozsvár, 2003.
Kovács Viktória Imelda: Kastélyok a turizmusban és az Európai Hagyományok Konzorcium munkája. Turizmus Bulletin, IV/4, 2005.
Dr. Mátyás Zsigmond: Utazások Erdélyben. Budapest, Panoráma, 1977.
Orbán Balázs: Székelyföld leírása. Budapest, Európai Idő Kiadó, 1991–1996.
Dr. Rátz Tamara – Dr. Puczkó László: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin, IV/3, 2005.
Románia. Negyedik, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest, Panoráma, 1979.
Száz erdélyi műemlék. Szerk.: Weisz Attila. Utilitas Kiadó, Kolozsvár. 2007.
Szépréti Lilla: Régi és új világ. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár – Napoca, 1981.
Jegyzetek
1 Dr. Rátz Tamara – Dr. Puczkó László: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin, IV/3, 2005.
2 Kovács Viktória Imelda: Kastélyok a turizmusban és az Európai Hagyományok Konzorcium munkája. Turizmus Bulletin, IV/4, 2005.
3 Dr. Rátz Tamara – Dr. Puczkó László: Goethe, Humbert és Odüsszeusz nyomában, avagy kulturális utak a turizmusban. Turizmus Bulletin, IV/3, 2005
4 Kovács Viktória Imelda: Kastélyok a turizmusban és az Európai Hagyományok Konzorcium munkája. Turizmus Bulletin, IV/4, 2005.
5 https://www.3szek.ro/load/cikk/117531/a-daniel-kastely-europa-legjobb-c…. Letöltés ideje: 2024. május 20.
6 https://szabadsag.ro/article/barangolas-a-miklosvari-kalnoky-kastelyban. Letöltés ideje: 2024. május 20.
7 https://kalnoky.ro/wedding/services.php. Letöltés ideje: 2024. május 20.
8 http://www.vargyasszoros.org/a-vargyas-szoros-kutataacutes
toumlrteacutenete.html. Letöltés ideje: 2024. május 20.
9 https://visitcovasna.com/hu/places/benedek-elek-eml-kh-z-kisbaconban. Letöltés ideje: 2024. május 20.
10 https://sznm.ro/muzeum/kulso-egysegek/haszmann-pal-muzeum. Letöltés ideje: 2024. június 6.
11 https://csomaegyesulet.hu/emlek
muzeum-uj. Letöltés: 2024. június 6.
12 https://visitcovasna.com/hu/places/gelencei-szent-imre-r-mai-katolikus-…. Letöltés: 2024. június 6.
13 https://www.csangomuzeum.ro/ Letöltés: 2024. június 6.
14 https://www.vargyas.ro/index.php/vargyas-tortenete/daniel-kastly Letöltés: 2024. május 20.
15 https://mek.oszk.hu/04800/04804/html/117.html. Letöltés ideje: 2024. március 30.
16 https://lexikon.adatbank.ro/mobil/muemlek.php?id=351. Letöltés ideje: 2024. március 30.
17 https://castelbethlen.ro. Letöltés ideje: 2025. 03. 01.
18 https://lexikon.adatbank.ro/mobil/muemlek.php?id=407. Letöltés ideje: 2025. 03. 01.
19 https://castelbethlen.ro. Letöltés ideje: 2025. 03. 01.
20 http://epa.niif.hu/00000/00009/00081/
114-116-rakos.htm. Letöltés ideje: 2024. március 30.
21 https://www.imm.hu/hu/news/view/564,Mennyezeti+titkok. Letöltés ideje: 2024. március 30.
22 https://www.alsorakos.ro/p/hu/26/A_Sukosd-Bethlen_varkastely.html. Letöltés ideje: 2024. március 30.
23 https://www.telekialapitvany.hu/8605-2. Letöltés ideje: 2024. május 20.
