A falu, ahol élt és meghalt, ahol a birtokai feküdtek, teljesen elfelejtette őt. Nem zárta szívébe, nem lett belőle legenda. Sírhelyéről sem tudni semmit. De nem emlékszik rá még Háromszék sem, pedig jó kétszáz évvel ezelőtt a vidék leghatalmasabb emberei közé tartozott. A neve csak elvétve bukkan fel egy-egy tanulmányban; azokban is inkább negatív szereplő, olyan hadúr, aki szigorúan, az erőszaktól sem visszariadva, büntet minden ellenszegülést.1
Az viszont, amit róla és családi hátteréről sikerült feltárni, inkább mellette szól, mint ellene. Az erélyes, keménykezű Divéky mellett a hős Divéky körvonalai is kibontakoznak, aki a törökkel és Napóleon hadaival szemben védelmezte hazáját. Magánleveléből pedig egy szenvedélyes, feltörekvő, József nádor iránt rajongó, családtagjaihoz, jó ismerőseihez kötődő és udvarias Divéky Antal lép elénk, akinek szépséghibája a túlzott takarékosság, ha ugyan annak lehet nevezni a jó gazdálkodást.
A Divék nemzetségről azt írja Nagy Iván2 , hogy a honfoglaló 108 magyar nemzetség egyike volt, és Nyitra, Trencsén megyék területén telepedett le. Több nemes család vált ki belőle, köztük a divékújfalusi Divéky család. Egy 1724-es dokumentum3 a Nyitra vármegyei Galgóci járásban található Újvároskát (Leopoldov, ma Szlovákia) a Divéky család tartózkodási helyének tűnteti fel. 1754-ben már az orbaiszéki Papolcon találjuk Divéky Andrást, a Kálnoky-féle lovasezred kapitányát4 , aki Geréb Annát vette feleségül valamikor az 1740-es évek második felében. Ők voltak Divéky Antal szülei, akinek papolci felmenői, egy ősvonalat követve, a következő személyek: papolci Mikes Benedek, felesége Kemény Zsófia, Kemény Jánosnak, Erdély fejedelemének (1661–1662) a testvére5; Mikes Zsófia férje, bágyoni Csegezi Tamás, Aranyosszék főkapitánya; Csegezi Zsófia férje, árapataki és illyefalvi Geréb János; Geréb János felesége, killyéni Székely Mária; Geréb Anna férje, divékújfalusi Divéky András kapitány; Divéky Antal.
Divéky Andrásnak (+ 1763) és Geréb Annának (+ 1763 előtt) három gyermeke volt, legalábbis ők megérték a felnőttkort. Geréb Anna halála után Divéky András Henter Borbálával kötött házasságot, akivel a gyermekeinek osztozniuk kellett apjuk halála után. A két kiskorú fiú gyámja 1763-ban a nagyapjuk, Geréb János volt.
1. Divéky Klára, aki 1763-ban ment férjhez Vátzi Mátyáshoz, majd 1770 táján Hrubi főhadnagyhoz. Gyermekei: Vátzi Antal, valamint Hrubi Zsuzsanna (+ 1833), akit a Pákéban (Papolchoz közel) lakó csíkmindszenti Adorján Antal (1784–1862) vett feleségül, és Hrubi Wilhelm (első major 1839-ben az 5-ös számú gyalog-határőrezredben, amelynek a szlovéniai Bellovár volt a székhelye).6
2. Divéky József (Papolc, 1754. május 1.7 -Papolc, 1830. március 13.), aki 1798-ban Particularis Perceptor, azaz al-adószedő volt a Nyitra vármegyei Bajmóci járásban.8 Ő hazatérve, öregen megnősült, Jánó Máriát véve feleségül. Gyermekük nem született.
3. Divéky Antal az 1750-es években láthatta meg a napvilágot, és Papolcon, 1827. február 25-én halt meg.9 Nem nősült meg. Katonai pályafutása során 1782 júliusában már hadnagy volt a II. székely határőr gyalogezredben, 1788- ban határőr százados a török háborúban. Szerepe volt a Bodzai-szoros védelmében. Ekkor, június 12-én azt a feladatot kapta báró Georg Ernst őrnagytól, hogy századával és egy szakasz huszárral induljon a Ploiești felől érkező 4000 főnyi török sereg földerítésére. A határig portyázott, és azzal a jelentéssel tért vissza, hogy az ellenség a Nagybodza-patak völgyében lassan nyomul előre.10
1795-ben első kapitány volt a II. székely határőr gyalogezredben. Május elsején kapta divíziós mandátumát. 1800-ban ugyanitt őrnagy, év végén, decemberben pedig mint első major (első őrnagy) a nemesi felkelők pesti gyalogos zászlóaljának volt a parancsnoka. 1801. január 5-én Laxenburgban (Ausztria – szerk. megj.) zászlóavatáson vett részt zászlóaljával, majd január 17-én a nemesi felkelők által rendezett hadgyakorlaton, melyet II. Ferenc császár is megtekintett.11
1805. december 2-án az austerlitzi csatában (Telnice falunál, a napóleoni háborúk idején) a II. székely gyalogezred két zászlóalját vezette első őrnagyként. Az élükön járt, s mikor puskával meglőtték, tovább harcolt, nem kezeltette magát. Csak amikor újból megsebesült és a lovát is kilőtték alóla, akkor adta át a parancsnokságot. A csata után alezredessé léptették elő.12 Híre eljutott Nyugatra, egészen Londonig, és több újság beszámolt vitézségéről, illetve arról, hogy milyen hősiesen harcoltak a székelyek (az I. és a II. gyalogezred, valamint a huszárezred katonái) ebben a csatában.
1805 decemberében és 1806 januárjában a József nádor által összehívott nemesi felkelők egyik főtisztje, a pesti gyalogos zászlóalj parancsnoka volt alezredesi rendfokozatban.13 1806-ban Nicolas Rauber báróval együtt, 1807–1808-ban pedig egyedül volt alezredes. 1809 és 1813 között a II. székely határőr gyalogezred ezredese, a parancsnoki székhely Kézdivásárhelyen volt.14
1813 júniusában Lengyelországban, Niegowiceben táborozott két zászlóaljjal (2144 emberrel).15 1813. október 31-én vezérőrnaggyá (Generalmajor) előléptetve vonult nyugalomba.16
Divéky Antal latin nyelvű divíziós mandátumát (1795) és nénjének, Divéky Klárának címzett magánlevelét (1800) közzétettem a pákéi Nagy-kúria honlapján (www.pakeinagykuria.uw.hu). Itt A pákéi Nagy kúria című könyvemben és Gróf Gyulay Sámuel: Hattyúi énekem című írása után kell keresni a rá vonatkozó adatokat. Élete, katonai pályafutása sokáig a legnagyobb homályba borult, de mára már vázlatosan összerakható, amit természetesen kiegészítenek a majdani kutatások.
Jegyzetek
1 Cserey Zoltán: Istoria breslei cojocarilor din Târgu Secuiesc la sfârșitul secolului al XVIII-lea și la începutul secolului al XIX-lea. Aluta, 1974–1975. Megtörte Kézdivásárhelyen a szűcsök céhének monopóliumát az állatlevágások terén, segítve a mészárosok céhének megalakulását. www.epa.oszk.hu
2 Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Ujfalussy család (Divék-ujfalussi gróf + és nemes.) 11. Kötet. www.arcanum.hu
4 Scaunul Trei Scaune 1677–1876. Inventare. Sfântu Gheorghe, 2008. Sibiu, 1764. XII. 3. www.arhivelenationale.ro
5 Altorjai báró Apor Péter munkái, Pest, 1863. Szerk. Kazinczy Gábor. Lusus Mundi, 1727. 78., 88. o.
6 Schematismus der Oesterreichisch Kaiserlichen Armée. Wien, 1839.
7 Állami Levéltárak Kovászna megyei Szolgálata, 105-ös fond. Az 1722-től vezetett zágoni katolikus keresztelési anyakönyvek első kötetébe vezették be, amely a nemes Jankó Ferencé volt. 1756. október 2-án Divéky Antal és Geréb Anna egy másik gyermekét Jankó Ferenc és felesége, Geréb Mária keresztelte, amit ide feljegyeztek. Ezt érdemes volna jobban megvizsgálni.
8 Magyar Kurir Nro. 45. Bécs, 1798. december 4. www.documente.bculuj.ro
9 Biographical Dictionary of all Austrian Generals during the Franch Revolutionary and Napoleonic Wars 1792–1815. Divéky von Divék, Anton. Leopold Kudrna és Digby Smith szerkesztették, ők pedig Antonio Schmidt-Brentano munkájára hivatkoztak: Kaiserliche und k. k. Generale (1618– 1815). München, 2006. www.napoleonseries.org Diveky, Anton von, in Pension, + zu Papolz in Siebenbürgen den 25. Februar 1827. Militar-Schematismus des österreichischen Kaiserthumes, Wien, 1828. 474. o. https://library.hungaricana.hu
10 Dr. Rédvay István: Az erdélyi szorosok védelme 1788-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 40. évf., 1. sz. (1939). 229–257. o.
11 Hadtörténelmi Közlemények, 1911. 585– 586. o.
12 Csikány Tamás: Székely határőrezredek az austerlitzi csatában. Hadtörténelmi Közlemények, 129. évf., 2. sz. (2016). 351–379. o. Divékyt nem a csatatéren léptették elő alezredessé, hanem később. A székely határőrezredek veszteségei jóval kisebbek voltak, mint azt eddig állították a történészek, de még így is átlagfelettiek. Pilch Jenő stb.: A magyar katona vitézségének ezer éve, I-II. Budapest, év nélkül, Franklin Társulat. Itt az áll, hogy Divékyt még a csatatéren előléptették alezredessé. Journal Politique de Mannheim. Nr. 22. 1806. I. 22. /L’Ambigu, ou Variétés Littéraires et Politiques Recueil Périodique. M. Peltier. Londres, 1806. https://books.google.ro Divéky és két hadnagya, Szolga [Imre] és Broich [Károly] súlyosan megsebesültek, egy alhadnagy elesett. Divéky alól egy lovat kilőttek, egy másik lovát erősen megsebesítették.
13 Gyalókay Jenő: A magyar nemesisurrectio 1805-ben. Hadtörténelmi Közlemények. 26. évf., 1. sz. Budapest, 1925, Magyar Tudományos Akadémia. 254–310. o.
14 Osztrák katonai schematizmusok. / Cserey Zoltán: 1809.
15 Gróf Teleki Domokos: A székely határőrség története, Budapest, 1877, 170. o.
16 Schmidt-Brentano, 2006.
