Szilvássy Caroláról szóló dokumentumfilmet mutatnak be Sepsiszentgyörgyön

A Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Művész Mozi by Citypex Carola névnapja és a Művész Mozi hatodik születésnapja alkalmából Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életútját bemutató A maga természete szerint és szabadon című, játékfilmes elemeket tartalmazó dokumentumfilmet vetíti Sepsiszentgyörgyön. A számos erdélyi alkotó közreműködésével készült film megtekintésére szeretettel várják az érdeklődőket 2023. január 28-án, 17 órától a Művész Mozi Chaplin és Fellini termébe.

A vetítés után, 18:15-től szakmai beszélgetésre került sor, amelyen Molnár Bánffy Kata a film producere valamint Szebeni Zsuzsanna a film egyik rendezője vesz részt, a moderátor szerepét Lázár-Prezsmer Endre tölti be.

A vetítésre a belépés ingyenes, de mivel a helyek száma korlátozott előzetes regisztrációs szükséges a tordaisaci@gmail.com vagy a 0737-151102-es telefonszámon.

Szilvássy Carola 1876-ben született az egyik leggazdagabb erdélyi földbirtokos, Szilvássy Béla és – a szintén nemesi származású – báró Wass Antónia lányaként. Carola még fiatalkorában ismerkedett meg a kor híres író-politikusával Bánffy Miklóssal. Bár mély érzelmeket tápláltak egymás iránt, máig tisztázatlan okokból nem házasodtak össze, így Carola végül Báró Bornemissza Elemérhez ment feleségül. Miklós később, már élete delén, édesapja halálát követően vette feleségül 1935-ben Várady Arankát, a Nemzeti Színház színésznőjét, hogy biztosítsa az öröklési jogot 16 éves Katalin gyermekük számára. Carola és Miklós közeli barátsága ötvenöt éven keresztül, Carola haláláig megmaradt.

Carola már fiatal lányként újraértelmezte a társadalmi konvenciókat, ezzel időnként botrányt okozva a főúri társaságban. 1909-ben Dél-Afrikába utazott az unokanővérével, hogy megkeressék a második búr háborúban elesett unokatestvérük, Wass Albert sírját. Expedíciójuk veszélyeire számos diplomata figyelmeztette őket, ám a két hölgy mégis vállalkozott az útra – hajón és lóháton utazva, férfikíséret nélkül. Küldetésük végül sikerrel zárult, amelyről számos korabeli cikk és beszámoló született.

1909-ben egy másik megdöbbentő esemény kapcsán is cikkeztek Caroláról a lapok: ő volt ugyanis az első nő, aki repülőre ült Magyarországon. Ebben az évben érkezett Budapestre Louis Blériot pilóta, aki többezres tömeg előtt tartott légibemutatót. Korabeli elbeszélések szerint Carola nagyon szeretett volna repülni, Blériot azonban ellenezte ezt, és egy irreálisan magas árat kért fizetségül a bárótól. Bornemissza Elemér végül valódi gavallér módjára fél órán belül átadta számára a kért összeget, így Carola végül átrepülhetett a Vérmező felett.

Carola az 1900-as évek első évtizedében Kolozsvárott színésznőként és rendezőként is kipróbálta magát. Kimagasló alakítást nyújtott Ibsen Nórájának és a Dumas-féle Georges hercegné címszerepében. A múlt század elejének Kolozsvárján a filmgyártás is virágkorát élte, ezekbe a munkákba pedig egy alkotás erejéig Carola is bekapcsolódott: 1913-ban Hetényi Elemérrel együtt rendezte az Apacsnő szerelme című filmet.

Szilvássy Carola nagy szerepet vállalt a szegény, elesett, kirekesztett emberek támogatásában. Egyik legmegosztóbb tette volt, mikor magához vette egy halálra ítélt férfi várandós szeretőjét, aki aztán élete végéig nála élt és dolgozott.

1907-ben beiratkozott a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem bábaképző szakára. Három év alatt elvégezte tanulmányait és engedélyeztette kiutazását a frontra, ahol sebészorvosok mellett dolgozott ápolónőként.

„Carola nemcsak fizikai segítséget jelentett a betegek számára, de ő tartotta bennük a lelket is – erről a fronton lévő orvosok, katonák és az édesanyák levelei, képeslapjai tanúskodnak. Szolgálataiért az Erzsébet érdemrend ezüstkereszt fokozatát is kiérdemelte” – fejti ki Szebeni Zsuzsa Bánffy-kutató, A maga természete szerint és szabadon című film egyik szakértője.  A második világháború során, a román betörés alatt közel százötven árva csecsemőt mentett meg közeli barátjával, Bánffy Miklóssal és legjobb barátnőjével, gróf Bethlen Margit írónővel, a miniszterelnök feleségével a lángoló Nagyszebenből.

 „Amikor figyelembe vesszük Carola tetteit, nem a mai eszünkkel kell gondolkodnunk. A századforduló korában a női egyenjogúság még éppen csak kibontakozóban volt, így abban az időben egy afrikai utazást megtenni vagy egy lángoló városba kocsival behajtani teljesen más súllyal bírt, mint mostanában” – tette hozzá Szebeni Zsuzsa.

Élete második felében Carola számos területen folytatott aktív közéleti tevékenységet. Kivételesen jártas volt az irodalomban és a művészetekben, a kor könyv- és drámaírói sokszor kikérték a véleményét. A magyaron kívül beszélt és olvasott még németül, franciául, angolul és olaszul is. Nyíltan hirdette a nők egyenjogúságát és internacionalistának vallotta magát. Tagja volt az – általa is alapított – Erdélyi Helikon csoportnak, az Erdélyi Színpártóló Társaságnál alelnökként, és a Kolozsvári Református Nőegyletnél pedig lelkes vezetőként tevékenykedett. Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájában róla mintázta a főhősnő Milóth Adrienne alakját, de megjelent Kuncz Aladár Felleg a város felett című regényében és Kemény János Kakukkfiókák című önéletrajzi ihletésű regényében is.

Producer: Molnár-Bánffy Kata, Salt Communications Kft.
Forgatókönyvíró: Szebeni Zsuzsa
Forgatókönyvíró: Ugron Zsolna
Rendező: Szebeni Zsuzsa
Társrendező: Bertha Lívia és Ugron Zsolna
Operatőr: Szepesi Dávid
Időtartam: 69 perc

A film létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta.

Szervezők: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, Carola Egyesület, Művész Mozi by Citypex, Salt Communication

Támogatók: BGA Alapkezelő Zrt, MOL, Média a Családért Alapítvány