Magyar kulturális élet Lupényban

Az ezeréves határ tövében fekvő Lupény magyarsága a Zsil-völgye többi településéhez hasonlóan Erdély különböző tájairól – főleg Székelyföldről és Szi­lágy­ságból – verődött össze, melynek következménye nem csak az élvezetes sokszínűség, hanem az erős összetartás is. A szórványmagyarságban az életünk nemcsak a templommal és az iskolával fonódik össze, hanem történelmi ünnepeinkkel és közösségi rendezvényeinkkel, sőt még a sporttal és a mulatozással is. Kulturális életünk gazdag, közösségi rendezvényeink szerteágazók: szinte minden hónapra jut valami érdekes.

Lupényi ifjú citerások előadása

Lupényi ifjú citerások előadása

Legutóbb karácsony előtt, az általános iskola magyar tagozatán került sor betlehemes előadássorozatra, melyen óvódások és iskolások léptek fel, a szülőkből, nagyszülőkből és más hozzátartozókból álló közönség pedig örömmel tapsolta meg a kicsik előadását, illetve a lelkes pedagógusok felkészítő munkáját. Ez alkalommal újra hallhattuk a citerásokat is, akik már felléptek az októberi szüreti bálon. A citerazenekar alig egy féléve alakult meg a Paksról rendszeresen hozzánk látogató barátaink, Gutai István és neje, Júlia segítségével. Hat citerát ajándékoztak a lupényi közösségnek, s egy-két nap alatt meg is rendeztek egy citeratanfolyamot az érdeklődő iskolásoknak. Azóta a gyermekek rendszeresen gyakorolnak Orosz Erzsébet óvónő irányítása alatt, a lendület pedig fokozódik: új tagok is csatlakoztak a citerazenekarhoz.

A lupényi gyerekek immár két évtizede rendszeresen Pakson táboroznak annak a Gutai házaspárnak a jóvoltából, amely nyáron teltházas citera-előadást tartott a magyar házban. A közönség számos dallamot felismert, majd lelkesen bekapcsolódott a népdalok éneklésébe.

Minden év februárjában Lupényban is sor kerül a hagyományos farsangi rendezvényekre – farsangi bál, farsangi szokások felidézése, farsangi fánkok kikészítése együtt az iskolásokkal stb. –, melyen a helyi magyarság szép számban vesz részt. Nem csak mulatozásról és kellemes időtöltésről van szó: a magyar kultúra is szerepet kap, az ünnepi előadások során a diákok közismert magyar verseket és dalokat adnak elő.

Helyi magyarok, fradisták és felvidéki vendégek a nemzeti összetartást szolgáló Sztrázsa-focikupán

Helyi magyarok, fradisták és felvidéki vendégek a nemzeti összetartást szolgáló Sztrázsa-focikupán

Március 8. környékén a hagyományos nőnapi rendezvény mellett a baptista egyház által szervezett Női Csendes-napra sor kerül, amelyre az utóbbi években oly sokan eljöttek, hogy nem egyszer megtelt az imaház. Nagy érdeklődéssel és értékeléssel fogadják a nők ezt a rendezvényt, amelyen a szebbik nem hivatásáról, illetve többrétű szerepéről hangzanak el érdekes előadások.

Március 15. felemelő ünnep a Zsil-völgyében is. A szórványmagyarság is rendszeresen megemlékezik a nemzet dicső történelmi pillanataira, összefogva, felekezettől függetlenül. A márciusi ünnepségre évente más-más templomban – római katolikus, református, unitárius, baptista – kerül sor, ilyenkor pedig kimondottan jól esik tapasztalni, hogy milyen sokan vagyunk mi, magyarok. Az ünnepnapon történelmi előadások és szavalatok hangzanak el, majd emlékműveink megkoszorúzásával zárjuk a napot. Szintén nemzeti ünnepünk alkalmával kerül sor a lupényi magyarság Nagykönyvének átadására, melybe szórványközösségünk kiemelkedő eseményeit, illetve megvalósításait jegyzik bele, s amelyet egy évig az ünnepségnek otthont adó felekezet őriz.

Áprilisban megszervezzük a férfiak napját, melyen felemelően gyönyörű, ugyanakkor humoros verseket hallhatunk a nőkről és az anyósokról. Idén áprilisban Franciaországból érkező csapat fényképkiállítását nyitjuk meg a Zsil-völgye szénbányászatról.

Májusban az anyáknapi ünnepséget általában a református egyház szervezi, többnyire a többi magyar felekezettel közösen. A gyermekek a versek és műsorszámok révén mondanak köszönetet és hálát az édesanyáknak.

Lupény nem maradhat ki a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozatából sem, hiszen ez nemcsak a helyi szórvány, hanem a hunyadi magyarság egyik fénypontja is. A 2009-ben indított Szórvány–Székelyföld testvérkapcsolat révén háromszéki vendégeink is évente ellátogatnak hozzánk. Roppant gazdag kulturális ajánlatból választhatnak ilyenkor a lupényi magyarok: festmény és képkiállítás, tánc, könnyűzene, hagyományos magyar nóták, komolyzene, illetve könyvbemutató. Rendszeresen fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport, de megfordulnak nálunk különféle erdélyi és székelyföldi néptánc-együttesek, valamint magyarországi zenészek és zenekarok is – például legutóbb a Romantikus Erőszak zenélt nálunk.

Májusfaállítás Csernakeresztúron. Kép: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület

Májusfaállítás Csernakeresztúron. Kép: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület

Bár a Zsil-völgye nem a néphagyományairól híres, a magyar napok alkalmával közösségünk népviseletbe öltözik, majd így ünnepel, s vonul az utcára. Ez nemcsak a Zsil-völgyi magyarok, hanem a románok körében is nagy sikert aratott, akik nem győzték csodálni azt, hogy mennyire ragaszkodunk hagyományaink ápolásához. Történelmi témájú hegyi túrázást is tartunk, amely során a Zsil-völgyi Maderspach Viktor életébe nyerünk betekintést. A kirándulás az iszkronyi tulipánfától indult, melyet a – Jules Verne-vel is levelező – Maderspach-család egyik női tagja hozatott el Párizsból 1880-ban, és most is az egykori Maderspach-kúria mellett látható. Az évente megrendezett olvasómaratonon ifjak és idősek kalandoznak el a magyar irodalom klasszikusai között, csokorba szedve mindazt, ami számunkra szép és nemes. A rendezvény elmaradhatatlan kelléke a kolozsvári káposzta vagy a hagyományos gulyás. A szódavíz és fröccs mind hungarikum című előadásra is sor kerül, így idén ismét sikerül összekapcsolnunk a kultúrát a gasztronómiával.

„Gyökereink” címszó alatt minden júniusban megszervezzük a Strázsa kispályás focikupát, melyre Magyarországról, Erdélyből, valamint Felvidékről is érkeznek résztvevők, mint például a Fradi-szurkolók vagy Kecel testvérvárosunk csapata. Köztudott, hogy a sportnak nemzetösszetartó ereje van: a labdarúgás mellett kellemes nótázásokra, történelmi bemutatókra, valamint könnyű­zenei koncertekre is sor kerül – idén az Ismerős Arcok együttese fog zenélni. Így a magyarországi, felvidéki és székelyföldi vendégek is megismerkedhetnek a Zsil-völgyi szórvány kulturális életével.

A Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat szeptember vége és október eleje közt rendezik meg a petrozsényi magyar szervezetekkel együttműködve. Az évente ismétlődő rendezvények között szerepel a szüreti bál, a néptánc-, illetve színházi előadások, komolyzenei koncertek, valamint könyvbemutatók is. A székelyudvarhelyi Székely Árpád immár második természetismertető könyvét, a Páring, a Retyezát testvére című munkáját mutatta be – az előző évben pedig a Retyezátról szóló kötetével ismerkedhettünk meg. Talán még nagyobb sikernek örvendett a századfordulós Zsil-völgyéjéről szóló magyar–román kétnyelvű könyv bemutatása, melynek társszerzői a petrozsényi Wersánski Eduárd és András József professzor. A színvonalas kötet nemcsak a bányavidék Trianon előtti állapotát, hanem a bányászat fejlődését is részletesen ismertette. De a közönség megismerkedhetett már Gazda József Magyarok a nagyvilágban című kötetével, valamint a szintén háromszéki Szabó Levente Etelközről – s a honfoglaló magyarok ottani történelmi nyomairól – készült dokumentumfilmével. Mindkét alkotás bemutatásában közreműködött a Szórvány–­Székelyföld Partnerség.

A tavalyi rendezvénysorozaton Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is megjelent. A két elöljáró megjegyezte, hogy a bányavidéki szórványra egy ideje Budapest és Kolozsvár is kitüntetett figyelmet szentel. Októberben közös megemlékezésekre kerül sor az egyházainkkal együtt, november derekán pedig a Szórványnapot ünnepeljük. Itt is egy többnapos rendezvénysorozatról van szó, melyen egyebek mellett a nemzeti kultúra, valamint a közösségi együttlét témája is napirendre kerül. Művészeti kiállítások és verses-dalos előadások is gazdagítják a Szórványnapok programját, továbbá a nyugdíjasok napját is megünnepeljük.

Utcai néptáncelőadás a magyar napok alkalmával

Utcai néptáncelőadás a magyar napok alkalmával

Meg kell említenünk, hogy Lupény nem rendelkezik állandóan működő kulturális központtal vagy moziteremmel, így rendezvényeinket rendszeresen más-más helyszínen – szakszervezeti ház, gyülekezeti termek, éttermek – szervezzük meg, így érthető, hogy kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk egy szórványközpont létrehozásának. Bár az államhatalom szervei már nem üldözik úgy közösségünket, mint 1989 előtt, a szórványban továbbra is nehezebb az élet, több és szerteágazóbb a munka. Nagyobb viszont az elégtétel is, ettől válik igazán széppé és értékessé a szórványlét.

A magyar tévécsatornák – különösen a Duna, az M1 és az M2 –, valamint az internet is napi szinten jelen vannak közösségünk életében. A dél-erdélyi szórványban megjelenő Nyugati Jelen napilap pedig rendszeresen számol be a Hunyad megyei – beleértve a Zsil-völgyi és lupényi – magyar rendezvényekről, és nem csak a kulturális jellegűekről.

A rendezvények főszervezője az Eben Haezer egyesület, valamint az RMDSZ helyi ifjúsági szervezete, a Madisz. A történelmi magyar egyházak, a Barbárok focicsapat, valamint a magyar közösség lelkes tagjai is kiveszik a részüket a szervezésből.

Úgy gondolom, lupényi közösségünk kulturális jeligéjét képezheti a következő – Károli-fordítású – bibliai idézet, amely a nemes kultúra műveléséhez kínál erkölcsi útmutatót: „Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok” – Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele 4. rész, 8. vers.

 

Www.waste-Ndc.pro (nem ellenőrzött) küldte be 2024. 05. 19., v – 21:08 időpontban

Permalink

My relatives every time saay that I am wasting my time here at web,
but I knw I am getting familiarikty every day byy readung hes good posts. https://Www.waste-Ndc.pro/community/profile/tressa79906983/

Új hozzászólás