Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

2018 a kulturális örökség európai éve


Dáné Tibor Kálmán

Miközben az Európai Unió politikai elitje egyre jobban törekszik kontinensünk közösségeinek a társadalmi-gazdasági szabványosítására, általánosságban a globalizációra, addig a vallási és nemzeti identitások egyre karakteresebben követelnek maguknak érvényesülést földrészünkön. Leegyszerűsítve: az elmúlt közel negyed évszázadban kontinensünkön felerősödtek az egyes vallás- és nemzettudatok, de nem sikerült kialakítani egy egységes Európa-tudatot. Azt, hogy mitől érezze magát európainak erre mifelénk egy ember. Csak attól, hogy kontinensünk valamelyik államában született? Amennyire a nemzeti, vallási hovatartozás tárgyi és szellemi szimbólumokhoz való érzelmi kötődést jelent, éppen annyira kellene valamilyen érdemi kötődéseket találni az Európa-szellemiség kialakításához is. Bármely nép életének meghatározó tevékenysége kulturális örökségének a védelme, annak megőrzése, azok értékeinek az átmenekítése a múltból a jelenen át a jövő nemzedékei számára. A kulturális örökségnek tehát identitásformáló szerepe (is) van. Ez az azonos érzés, mármint a saját kulturális öröksége iránti elkötelezettség, s ezen keresztül a mások hasonló indíttatásának az átélése, kohéziós erővé válhat jó öreg kontinensünkön az egyes kultúrák között, s ez máris egy lépés lehet a közös európai szellemiség kialakítása felé. Azt kell tudatosítani az európai emberekben, hogy bár a kulturális örökség minden kultúrának a sajátja, de mégis túlmutat az egyes közösségeken, vagyis egyetemes értékeket is közvetít, tehát közkincs. A kulturális örökség nem a múlté, nem statikus, hanem folyamatos átalakulásban és kölcsönhatásban van mindazokkal, akik gazdagítják.

Talán ezek a gondolok is vezérelhették a közös Európa-politika irányítóit, amikor az idei esztendőt a „kulturális örökség európai évének” hirdették meg. De mit is tekint az EU kulturális örökség részének? A meghirdetés dokumentumai szerint a kulturális örökség többféle formában létezhet, úgyis mint Megfogható javak: épületek, emlékművek, ruhák, műalkotások, könyvek, gépek, történelmi városok, régészeti lelőhelyek, stb.; Nem megfogható javak: munkamódszerek, ábrázolásmódok, kifejezések, tudás, készségek és az ezekkel kapcsolatban álló eszközök, tárgyak és kulturális terek. Ide tartoznak a nyelvi és szóbeli hagyományok, a művészi kifejezésmódok, a társadalmi gyakorlatok és a hagyományos szakmák is. Aztán Természetes jelenségek: tájképek, flóra, fauna; Digitális művek: digitális formátumban készült források (digitális műalkotások, animáció stb.) vagy megőrzés céljából digitalizált tartalmak (szövegek, képek, filmek, hangfelvételek stb.). Egyértelmű, hogy a kulturális örökségnek fontos szerepe van kontinensünk jövőjének az alakításában, s így az év meghirdetésével az EU különösen a fiatalokat szeretné megszólítani. Ahhoz, hogy a meghirdetett európai év sikeres legyen, megszervezésében nemcsak az EU és az egyes tagállamok kultúrpolitikájának az alakítói vesznek részt intézményi szinten, hanem a civil társadalom szereplői is fontos szerepet kell hogy játsszanak és vállaljanak. Ami egyértelműen maga után vonja, hogy az EU számtalan nemzetközi pályázási lehetőséget biztosít az év folyamán. A pályázási lehetőségek különösen a hosszú távú elképzeléseket fogják előtérbe helyezni, főleg azokat a terveket, amelyek érdemi változásokat hoznak abban a tekintetben, ahogyan a kulturális örökségünket kezeljük, óvjuk és továbbadjuk az utánunk következő nemzedéknek.

Az erdélyi kultúra talán leglényegesebb alapértéke éppen a kulturális örökségek sokszínűsége. Valljuk be, bár voltak történelmünkben villongások, egymásnak feszülések az egyes vallási vagy éppen etnikai népcsoportok között, de később (és talán jelenleg is) általában a közös kulturális értékek felismerése mentén alakultak és alakulnak ki a harmonikus együttélés feltételei. Talán ezért is válhatott sikeressé érdekvédő szövetségünknek az öt évvel ezelőtt elindított programja Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket elnevezéssel, amely mára már mozgalommá nőtte ki magát, s nagy népszerűségnek örvend különösen a fiatalok körében. A program elérte célját, hiszen ráirányította a diákság figyelmét az épített örökség őrzésének és népszerűsítésének fontosságára. Ezért nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy a kulturális örökség európai évének gondolata csirájában legelőször itt fogalmazódott meg Erdélyben.

 

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

Máté Erzsébet

Nos, mi is lenne ez a magyar sarok?! Egy olyan részlege a megyei könyvtárnak, ahol egy emeletnyi teremben folyamatosan történik valami. Kulturális tér – amely zordon hangzása ellenére nagyon is vidám, mert miért is kellene a kultúrának kimértnek, fennköltnek lennie –, egy olyan tér, ami egyszerűen a miénk. 

Egyed Ákos

A történelem nem véletlenül nevezte az európai forradalmakat Népek tavaszának. Ezzel az elnevezéssel nemcsak a nagy népmozgalmakra utal, hanem arra is, hogy a hatalom birtokosai a népek számára kénytelenek voltak olyan jogokat adni, amelyekről korábban csak álmodozni mertek. Gondoljunk a számos országban végrehajtott jobbágyfelszabadításra.

Dáné Tibor Kálmán

Az RMDSZ január 22-én, a Magyar Kultúra Napján immár hetedik alkalommal adott át Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat. A hagyományossá vált kitüntetéseket eddig három kategóriában: az irodalom, a képzőművészet és az előadó művészet terén kiemelkedőt alkotóknak ítélték oda. 

Dáné Tibor Kálmán

Jubileumi esztendőt tudhat maga mögött a Művelődés Az elmúlt év júliusában töltötte a 70. születésnapját a folyóirat. Emberi mértékkel mérve nem kevés idő. S ha arra gondolunk, hogy az 1989 karácsonyán kirobbant sajátos demokrácia hány romániai magyar sajtótermék agóniájának a kezdetét, aztán később a teljes kimúlását is jelentette, akkor elégedettek lehetünk, hogy lám-lám, folyóiratunknak sikerült átvészelnie a társadalmi „jobbra fordulás” nem könnyű időszakát. 

pozsony ferenc

Az elmúlással és a halál utáni léttel kapcsolatos képzetek, rítusok, tárgyak, objektumok, szimbólumok végül is egy‑egy kultúra mélyrétegéhez tartoznak. Az Erdélyben élő magyarok, románok, szászok, örmények, zsidók és cigányok sajátos magyarázatokat, válaszokat fogalmaztak meg az elmúlással és a túlvilági élettel kapcsolatban. 

Benkő Levente

Maga volt a varázslat. Az ember(i)ség huszadik századi történetének az a pillanata volt ez, amely joggal vált példává, mintává, egyfajta világítótoronnyá, irányjelzővé, ha úgy tetszik: mérföldkővé, amely után a kommunizmus dolgában Európa eme szegletében más időszámítás kezdődött. Egészen pontosan: visszaszámlálás.

Dáné Tibor Kálmán

„ ... mindig furcsa szorongás kapott el, amint átkeltem a Kárpátok karéján, vagy felszállt velem a repülő Kolozsvárról. S bár nagyon élveztem a nyaralás minden pillanatát, a feledhetetlen élményeket, a barátaim társaságát, de az a különös bizonytalan érzés kitartott mindaddig, amíg magam mögött nem tudtam újra Erdély felől a Kárpátok vonulatát, vagy meg nem hallottam a repülő kerekeinek surrogását, amint landolt a kolozsvári reptéren.”

Adorjáni Anna

Kissé csalódottak voltunk, amikor nem a négy napig tartó pezsgésről, a tanulás lehetőségéről és a gazdag zenei kínálatról, hanem a jó levegőről áradoztak. Időbe telt, amíg megértettük, miért volt a gyermekeknek igazuk: Mérában lélegzik a hagyomány. Él és éltet.

Rácz Éva

Kívánom, hogy a most felnövekvő fiatal újságírók is találjanak hozzá témát, amelyről szívesen írnának. S kívánom, hogy a mostani szerkesztőknek is legyen erejük a szerzőkből kicsalni azokat a művelődés-cseppeket, amelyekből összeáll a következő lapszám.

Rostás Péter István

Jelentéstartalmában, de főképp küllemében a ballagás az utóbbi két évtizedben jócskán odébb ballagott valahai mintájától: felturbósított-ultradizájnolt változatával azon igyekszik, hogy újra révbe érjen a tanoda–végzős–család határolta Bermuda-alakzatban

Pozsony Ferenc

A pünkösd mozgó ünnep, mely minden évben ötven nap után követi húsvétot. A keresztény egyház ezen a napon a szentlélek eljövetelét ünnepli. A szentlélek megjelenését megelőző erős szélzúgást a középkor idején Európában kürtökkel és harsonákkal utánozták. A tüzes nyelveket pedig sok helyen égő kanócok dobálásával, tüzes kerekek gurításával jelenítették meg. A szentlélek jelképeként a csíki falvakban ilyenkor a mise alatt fehér galambokat röpítettek szabadon a templomban.

Hegedüs Csilla

Akkor van jövőnk Erdélyben, ha a fiatalok hisznek abban, hogy az övék itt a tér. Bíznunk kell bennük, segítenünk kell nekik, hogy megmutathassák: ismerik értékeinket és felelősséget vállalnak értük.

Van valami sajátosan – és jó értelemben vett! – magyaros az 1848-49. évi magyar, szabadságharccá váló forradalom kirobbanása évfordulójának megünneplésében. Kétségtelen, azzal együtt, hogy mi, magyarok nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak másoknál, európai, de akár világviszonylatban is egyedülálló nemzetnek számítunk, ha egyébért nem, hát például az anyanyelvünk tekintetében mindenképpen. Abban is, ahogyan egymással marakodunk, de ez most nem tartozik ide.

Lakatos Artur

(...) a jogokat tárgyaló pontok nem teljesülése nem feltétlenül a gyűlés résztvevőinek a hibájából vagy mulasztásából történt, mivel a bukaresti törvényhozást a gyulafehérvári határozat jogi szempontból nem kötelezte.

Dáné Tibor Kálmán

(...) a 2018. esztendőt jubileumi évnek fogjuk tekinteni, azonban nem végeláthatatlan ünnepléssel, hanem igyekszünk majd a lap hasábjain egy-egy írásban felidézni a folyóirat mindenkori kulturális közösségteremtő erejét.