 A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből európai polgári központtá nőtte ki magát, s bátran állíthatjuk, hogy a modernizáció érdekében sokkal több intézkedés született, mint azelőtt évszázadokig, illetve az azutáni száz évben. |
 A Kolozsvári Atlétikai Club legnagyobb gondját a korszerű atlétikapálya hiánya jelentette. Az 1885 és 1889 közötti időszakban az egylet ideiglenesen kialakított pályákon rendezte a viadalokat a Lövöldében, a Bonctani Intézet kertjében, Désen és Marosvásárhelyen. |
 A kolozsvári Sétatér a Szamos-parti város egyik látványossága, turisztikai érdekessége, a lakók számára ugyanakkor a város szívében elterülő zöldövezet, a kikapcsolódásra és találkozásra eszményi park. |
 A kolozsvári modern sportélet a 19. század elején kezdett kibontakozni olyan személyiségek révén, mint Bölöni Farkas Sándor, gróf Kendeffy Ádám vagy báró Wesselényi Miklós és mások. Közülük a legjelentősebb munkásság Bölöni Farkas Sándor nevéhez fűződik. |
 |
Tizenkilenc évvel ezelőtt, amikor néhány bukaresti fiatal bejelentette, nemzetközi filmfesztivált szervez Kolozsváron, sokan szkeptikusak voltak: miért nem a fővárosban? Minek fesztiválozni, ha zárnak be a mozik, és mindenki otthon, laptopról néz filmeket? A kételkedőket hamar elhallgattatta a vérprofi szervezés, már az első kiadásban megmutatkozott a seregszemle minden értéke.
 |
|
|
 |
 |
 |
|
|
 |
|
|
A Művelődés folyóirat megjelenik a Kolozs Megyei Tanács támogatásával / Revista Művelődés apare sub egida Consiliului Judetean Cluj
