Értékőrzés és hagyományápolás a nagyszebeni Hungarikum napokon

A kiemelkedő magyar helyi értékek, hungarikumok népszerűsítését, a közművelődés fontosságát hangsúlyozták az idén ötödik alkalommal megszervezett nagyszebeni Hungarikum napokon, amelynek változatos programja szakmai találkozót, kézművesvásárt, kiállításmegnyitót, zárókoncertet és szabadtéri gulyásfőzőversenyt foglalt magába.

– Öt évvel ezelőtt családias hangulatban szerveztük a gulyásfőzőversenyt a Szebeni Magyar Üzletemberek Társaságával. Akkor zuhogó esőben, három bográcsban rotyogott a méltán hungarikummá vált gulyás – emlékezett vissza a kezdetekre Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, a rendezvény főszervezője, aki hangsúlyozta: a nyári rendezvény programja szándékosan könnyedebb, mint a novemberi Ars Hungarica magyar kulturális fesztiválé.

De hagyománynépszerűsítésből a júniusi rendezvényen sem volt hiány, hiszen az Astra Falumúzeumban három napig látogatható volt a magyar népművészek utcája, a gulyásfőzést a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske Együttes táncosai és zenészei tették hangulatosabbá, de a nemezelést, szőnyegszövést és fafaragást is ki lehetett próbálni, miközben a kisebbeknek a Guzsalyas Egyesület jurtájában tartottak gyermekfoglalkozásokat.

A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes szórakoztatta a szebeni közönséget

– Olyan értékeket igyekszünk bemutatni, amelyekre e szórványban élő magyar közösség is méltán büszke lehet. Úgy éreztem, mi magunk zárkózunk be, nem mutatjuk meg másoknak saját kincseinket, ezért fontos, hogy nyissunk a városban és térségben élő más nemzetiségűek felé is – jegyezte meg Serfőző, aki szerint az esemény sikere mindenképpen a mögötte álló önkéntescsapat munkájában rejlik. – A rendezvény nem nemzetközi ugyan, de az etnikumközi határokat sikerült átlépni az elmúlt években – vélekedett Serfőző. – Az Astra Falumúzeum vezetősége is elismerte az egyesület által szervezett rendezvény sikerét, és a kezdetben a Korondi ház szomszédságában helyet kapó gulyásfőzést is a hasonló programokhoz kialakított helyszínre költöztette – beszélt az eredményes együttműködésről a szervező.

A háromnapos programsorozatot szakmai találkozó indította Közösség és művelődés címmel, amelyen Fazakas József Béres Józsefről és a Béres cseppről, mint hungarikumról értekezett. Mátyus Alíz író, szociológus pedig a közművelődés kulturális szerepét boncolgatta az általa képviselt Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységének tükrében. A helyi értékmegőrzés fontosságával kapcsolatban kifejtette: minden olyan embernek nagy szerepe lehet az értékápolásban, aki ismeri a helyi kincseket, jellegzetes tárgyakat. Elmondta: a kulturális közmunkának elsődleges szerepe volt a magyarországi kulturális élet fellendítésében. Az előadó szerint a magyar állam által bevezetett közfoglalkoztatottsági program nagyban hozzájárult a helyi önkormányzatok közművelődési tevékenységének megerősödéséhez, nem beszélve arról, hogy munkanélküliek számára teremtettek lehetőséget a közösségi munkába való bekapcsolódásra.

Hungarikum: legényes és körcsárdás. Bálint Zsé felvételei

A közművelődés, mint hungarikum a magyar kultúrában címmel tartott előadást Dáné Tibor Kálmán közművelődési szakember, az EMKE tiszteletbeli tagja, aki egyben a Művelődés folyóirat főszerkesztőjeként a kiadványt is bemutatta. Dáné Tibor szerint a kulturális élet demokratizálása akkor következhet be, ha a közösség egyszerre fogyasztó és szervező. – Fontos a közösségek belső energiájának mozgósítása. Jó lenne közművelődésünket sokkal nagyobb értéknek tekinteni, hungarikummá tenni – vélekedett.

Szabadtéren, lazább keretek között folytatódott a program a gulyásfőzőversennyel másnap az Astra Falumúzeumban. Ezúttal rekordszámú csapat jelentkezett, hiszen tizennyolc üstben bugyogott a különféle fűszerekkel, húsokkal, zöldségekkel megbolondított gulyásféle. Így az arra látogatóknemcsak a szomszédos magyar népművészeti vásár portékái közül válogathattak, de ételjegyet válthattak egy-egy tál finoman párolgó disznó-, marha- vagy esetleg bárányhúsból készült gulyásra is. A legnehezebb dolga természetesen a zsűrinek – Mátyus Alíznak, a szintén Budapestről érkező Nagy Mártának, Dáné Tibornak, az EMKÉt képviselő Kós Katinak, az Astra Falumúzeumtól Ştefan Cipriannak, Avram Alexandru tanárnak és a közönséget képviselő Teodora Stancanak – volt. A legjobb gulyásfőzőknek a Maeştrii ceaunului csapat tagjai bizonyultak, a második díjat a Bándi bundi tagjai érdemelték ki, a harmadik díjasok pedig a Nóra menedékház szakácsai lettek.

A Hungarikum napokat Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotográfus, grafikus a nagyszebeni református templom galériájában kiállított Jobbágykék című tárlata, és a kolozsvári Brassed Up Quintet kamaraestje zárta. Az öttagú zenekar – Medve Sándor (trombita), Szász Nórbert (trombita), Barta Tivadar (kürt), Nemes Szabolcs (harsona) és György Sándor (tuba) – tagjai a koncert első felében Händel, Hacsaturján, Albinoni, Grieg műveket, míg a második részben Piazzola, Mancini, Don Gillis, Pollack stb. darabokat szólaltattak meg.

Új hozzászólás