Az Erdélyi Református Egyházkerület 1895-ben, 120 éve hozta létre Kolozsváron a Református Theologiai Fakultást. A fakultás épületében – a lelkészképzés új nevelési koncepcióját szolgálva – egy fedél alatt kapott helyet az istentiszteleti célokra szánt díszterem, a hivatalok, az osztálytermek, a bentlakás, az étkezde és természetesen a könyvtár is. A kezdetben három földszinti teremben működő könyvtár jelenleg az épület keleti szárnyának teljes földszintjét elfoglalja. A gyűjteményt, annak ellenére, hogy története során elsősorban a lelkészneveléshez kívánt hátteret biztosítani, számos egyházi személynek, egyetemi tanárnak, magánszemélynek, időközben megszűnt intézményeknek a könyvhagyatéka teszi változatossá.
Jelenleg a könyvtár több funkciót tölt be egyszerre: egyetemi könyvtárként biztosítja a romániai református, lutheránus és unitárius egyházak lelkészképzéséhez, oktatói, nevelői munkájához a szakirodalmi hátteret, dokumentációs könyvtárként a romániai magyar protestáns egyházak teljes könyvanyagát gyűjti, jelentős muzeális állományával pedig érdekességeket kínál tudományos kutatóknak és turistáknak egyaránt.
Egy többéves átszervezési és modernizálási programnak köszönhetően a közel százezer kötetes állomány a szabványoknak megfelelően elhelyezve és a lehetőségek szerint feldolgozva áll az olvasók, a kutatók rendelkezésére. Olvasóterem, kiállítótér várja az érdeklődőket. A könyvtár online katalógusa mellett egy, az erdélyi református teológiai és egyházi irodalmat feldolgozó digitális archívum is elérhető a könyvtár honlapján.
Az alábbiakban a könyvtár 120 éves történetének a kronológiája olvasható.
1895
• a Kolozsvári Református Fakultás új épületében a könyvtárat a keleti szárnyban, a főbejárat utáni két helyiségben helyezték el
• a gyűjtemény első könyvtárosa az egyháztörténet professzora, Pokoly József volt
• az Igazgatótanács felhívást intézett a református kollégiumokhoz, közintézményekhez, hogy adományaikkal támogassák az új könyvtárat. Az első adományozó Szász Domokos püspök volt, aki 415 művel (650 kötet) megalapozta a gyűjteményt. Emellett az első évben 23 adományozás történt, köztük legjelentősebb Herepei Károly 650 kötetes hagyatéka. Ezen felül a könyvtár évi 500 forint költségvetéssel gazdálkodhatott.
1896
• az első tanév végére a gyarapodás 1708 mű volt 3040 kötetben, polcokon szakszerűen elhelyezve
• naprakész a főkönyv és a gyűjtemény betűrendes cédula-katalógusa
1897
• megvásárolták Pap Kovács Gábor dunántúli református püspök könyvtárát (4117 mű 6278 kötetben)
• Dr. Szilágyi Sándor, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója saját és felmenői könyveiből 750 művet adományozott
• az állomány gyarapodása az adományokkal és vásárlással megduplázódott
1898
• bővítették a könyvtári bútorzatot, és elkészült a betűrendes „főcímtár” mellett a gyűjtemény szakkatalógusa
• elkészült a duplumok nyilvántartása is (630 mű 1500 kötetben)
1902
• a gyűjtemény meghaladta a 15 000 kötetet, a költségvetését évi 1200 koronára emelték
1905
• a diákság segítségével elkészült a könyvtár kőnyomatos címjegyzéke
1907
• próbálkozásokat tettek az ezer kötetre duzzadt duplum-tár rendezésére és értékesítésére
1909
• döntés született a könyvtár bővítésére, a munkák előkészítése elkezdődött 7000 korona tervezett költségvetéssel. Az eddig alkalmazott szakrendi rendezést felváltotta az ún. „raktárrendszer szerint való elhelyezés”.
• az Igazgatótanács jóváhagyásával az éves költségvetést 1200 koronáról ideiglenesen 2000-re emelték
1910–1911
• a budapesti Schlick-féle vasöntöde polcrendszerével rendezték be a kibővült könyvtárat, amely egy tanári lakás „feláldozásával” már hét helyiségből állt
1912
• Pokoly József elfogadta a Debreceni Református Teológia meghívását az egyháztörténeti katedrára. Ifj. Bartók Györgyöt bízták meg a könyvtár vezetésével.
1913
• a betűsoros katalógus kiegészítése mellett Bartók nekifogott egy szakkatalógus elkészítésének is
• külön helyiségben, rendben feldolgozva tárolták a duplumokat, az év folyamán folytatódott ezek kicserélése, értékesítése
• a könyvtár állománya meghaladta a 20 000 kötetet
1914
• a háborús évek a könyvtár munkáját is nehezítették, nincsenek adatok sem a gyarapításról, sem a tevékenységről
1916
• a fakultás a balszárny emeleti helyiségeit bérbe adta a tábori szállítmányozási vezetőségnek (K. u. k Transportleitung), valamint a Magyar Állami Vasutak (MÁV) üzemvezetőségének, az ott levő bentlakási szobákból kiszorult diákokat ideiglenesen a könyvtári olvasóban és a belőle nyíló nagy teremben helyezték el
1917
• Ifj. Bartók György a Ferenc József Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetésére kapott megbízást, utóda Révész Imre egyháztörténész lett
1920
• Révész Imre Debrecenbe távozott
1921
• a szeptember 23-i tisztújító gyűlésen a fakultás Tavaszy Sándort bízta meg a könyvtár vezetésével
• a könyvtári állomány több jelentős könyvhagyatékkal bővült, köztük dr. Kolozsvári Bálint és dr. Kolozsvári Sándor 440, illetve 948 kötetes adományával
1925
• a Presbiteri Világszövetség könyvtárgyarapításra 27 390 lejt, az Amerikai Biblia Társaság héber Bibliákra 5000 lejt adományozott
1926
• az állomány meghaladta a 27 000 kötetet
• Kelemen Lajos levéltáros vezetésével megkezdődött az az évekig zajló adatmentő munka, amely keretében előbb a fakultás Rockefeller-stipendistái, majd önkéntes diákjai több száz, egyházi vonatkozású dokumentumot másoltak le az Erdélyi Múzeum Egyesület levéltárából. Ezek zöme bekötve a könyvtár kézirattárát gyarapította
• Dr. Petru Ionescu tanár közbenjárásával a bukaresti Casa Şcoalelor könyvkiadó 245 művet adományozott a könyvtárnak, ebből egy külön kezelt ún. „román könyvtárt” alakítottak ki
1928
• a könyvtár egy új teremmel bővült, egy külön bejáratú, ún. „könyvtári tanulmányozó szobával”
• számos jelentős könyvadomány érkezett a könyvtárba, többek között a Szászvárosi Kuún-kollégium felszámolt könyvtárának egy része, 675 mű 923 kötetben
1930
• az állomány meghaladta a 30 000 kötetet, folyóirattára 50 magyar és 30 idegen nyelvű folyóiratot tartalmazott
• gondot jelentett az olvasótermi helyhiány
• 1930-tól a könyvtári jelentések csak a statisztikai adatokra szorítkoztak
1934
• elkészült a diákság által működtetett Ifjúsági Könyvtár kéziratos betűrendes katalógusa, amelyet aztán az évi gyarapodással folyamatosan kiegészítettek. A könyvtár anyagát két könyvszekrényben, egy emeleti tanteremben őrizték, felelőse egy-egy megbízott diák volt.
1940
• a könyvtár működését három diák segítette, akiket a Tanári Kar négyévente választott. A diákoknak kulcsa volt a könyvárhoz, szolgálatukért ötven százalékos étkezési és bentlakási kedvezményt kaptak.
1941
• az állomány meghaladta a 35 000 kötetet
1942
• a háború miatt szünetelt a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzés
1944
• az orosz katonák zabrálása a könyvtárat sem kerülte el
• Tavaszy Sándor könyvtáros jelentésében jelzi, hogy szükségessé vált a könyvtár átrendezése és további bővítése, valamint új szakkatalógus készítése, és ennek elvégzéséhez várják „az alkalmas és békés időt”
1948
• állami kényszerrel létrejött az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet, amely egyesítette az evangélikus, unitárius és református lelkészképzést. Első szabályzata kimondta, hogy minden felekezet „továbbra is használja az illetékes egyházak tulajdonában maradó addigi helyiségeiket és könyvtárukat, felszerelésüket”. Az állammal hozott egyezség révén az intézet könyvtárát – a többi egyházi könyvtártól eltérően – nem államosították
• a könyvtár két olvasótermét, az ún. ifjúsági és tanári olvasókat átrendezték, ez „lényegesen megkönnyítette a könyvtárban való tanulmányozást”
• július 7-én a Rektori Hivatal bekérte a könyvtárban található „fasiszta és dinasztikus könyvek jegyzékét”, augusztus 10-én a Megyei Tanácshoz adták le az indexre tett könyvek listáját
1949
• szeptemberben kinevezték titkár-könyvtárosnak Brandt Margitot
1950
• állami besorolással június 1-i hatállyal Gálfy Zoltán főkönyvtáros lett a könyvtár vezetője, a könyvtárfelelős tanár pedig Juhász István lett
• „február 20-tól április 10-ig a könyvtárban tudományos kutató munkát folytatott dr. I. Crăciun egyetemi tanár vezetése mellett a Román Népköztársaság tudományos akadémiájának egy hét tagú munkaközössége.”
1956
• az állomány meghaladta az 50 000 kötetet, helyrajzi napló készült, és bővítették a szakkatalógusokat
• az olvasótermet felújították, új világítást kapott, és külön fűtésről gondoskodtak
• több év kimaradás után újra arról számol be a könyvtárfelelős, hogy külföldről modern teológiai könyvek érkeztek a könyvtárba. Átvették a Dési Református Egyházközség adományát, amely 2700 mű volt 3500 kötetben.
1959
• Gálfy Zoltán mellé Horváth Istvánt alkalmazták segédkönyvtárosnak
1970
• rendelet született, hogy a könyvtárt nem használhatják külföldi teológusok
1971
• májusban, a húsvéti szünet idején Juhász István könyvszekrényestől visszahordatja a lakására Tavaszy Sándor személyes hagyatékát, amit addig a könyvtárban őriztek
1972
• elhunyt Horváth István. „Gyászjelentésén még az is szerepel, hogy az intézet könyvtárosa volt.”
• szóbeszéd szerint a román titkosszolgálat több mint ezer könyvet emelt ki a könyvtár állományából
1974
• április elsejétől Nagy László lelkészt nevezték ki főkönyvtárosnak
• május elsejei hatállyal Schindler Erzsébetet alkalmazták könyvtárosnak
1986
• április elsejétől Nagy László főkönyvtáros nyugdíjba vonult
• a Vallásügyi Államtitkárság töröltette az álláskeretből a két egésznormás könyvtárosi állást, és hozzájárult, hogy az Igazgatótanács lelkészt alkalmazzon könyvtárosként
• szeptember 11-én átadták az intézet épületének új szárnyát, amelynek földszintjén könyvtári olvasóterem kapott helyet. Ugyanekkor a régi olvasóteremből leválasztottak egy ún. ifjúsági könyvtárat.
1987
• január elsejétől Botos (Schindler) Erzsébet nyugdíjba vonult, Molnár Irma lelkipásztor lett az intézet új könyvtárosa
1990
• a változásokat követően az intézet újralétesítette az 1986 őszéig működött két könyvtárosi állást, és miután Molnár Irma gyülekezeti szolgálatot vállalt, lelkészi jellegű főkönyvtárosnak az intézet Bak Áront alkalmazta szeptember elsejétől. Ugyanakkor alkalmazták dr. Geréb Zsoltné Zoltay Erzsébet angol–román szakos tanárnőt is a második könyvtárosi posztra
• külföldi könyv- és folyóirat-szállítmányok érkeznek az intézetbe (az egyik szállítmány 7 tonna súlyú volt), emellett eszközöket, polcokat, kötészeti anyagokat kapott a könyvtár
• az új épületszárnyban levő könyvtári termeket át kellett adni a Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontnak, újra a régi, immár lényegesen kisebb olvasóterem került használatba
• elkezdődött a könyvtár átszervezése, a könyvek számítógépes feldolgozása
1993
• április elsejétől Bak Áron gyülekezeti szolgálatot vállalt, november elsejétől Balogh Béla lp., az intézet korábbi titkára töltötte be a főkönyvtárosi állást
• folytatódott a könyvtár átszervezése, fejlesztése
1994
• szeptemberben Balogh Bélát a Kolozsvár belvárosi egyházközség megválasztotta lelkipásztorának
1995
• februártól Kiss Károly lp. töltötte be a főkönyvtárosi állást
1997
• június elsejétől Kiss Károly gyülekezeti szolgálatot vállalt
• Adorjáni Zoltánné Dávid Máriával bővült a könyvtári személyzet
1998
• március 1-től Sógor Géza lelkipásztor vezette a könyvtárat
1999
• Tóth Vura József okleveles könyvkötőmesternek műhelyt rendeztek be a könyvtár duplum-tárában
• nyári önkéntes munkával a teológiai hallgatók a könyvtár állományát portalanították, következő évben számítógépes katalogizálás folyt
2000
• a könyvtár teljes villanyhálózatának felújítása a HEKS támogatásával
2001
• március 1-től Sógor Géza gyülekezeti szolgálatot vállalt
• az intézet pályázat útján Kurta Józseffel töltötte be a főkönyvtárosi állást október 1-i alkalmazással
2002
• könyvtáros szakemberek, muzeológusok és könyvrestaurátorok szakvéleményezése alapján elkezdődött a könyvtár teljes átszervezése
• megtörtént az olvasóterem polcainak cseréje és villanyszerelésének felújítása
2003
• augusztus elsejétől Geréb Erzsébet nyugdíjba vonult, utóda Bak Ágnes könyvtár-levéltár szakot végzett könyvtáros
• együttműködési szerződés született az Erdélyi Református Egyházkerület Belmissziói Intézetének könyvtárával, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Dokumentációs Könyvtárával (KREDOK, Nagyvárad), valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárával (Debrecen) a közös tartalom-feldolgozás és adattárolás érdekében
2004
• a pályázati támogatások mellett a svájci HEKS részéről folyamatos támogatás érkezett a könyvtárátszervezésre, a könyvkötési és restaurálási munkákra. A nem gyűjtőkörbe tartozó és nem erdélyi vonatkozású duplumok értékesítése révén befolyt összegek is a felújítási munkákat fedezték.
• megkezdődött az állományrevízió, duplum-szűrés, különgyűjtemények (antikva, Régi Magyar Könyvtár, kézirat- és folyóirattár) kialakítása
• füst- és mozgásérzékelő rendszert szereltek a könyvtár termeibe
• megkezdődött a könyvtári termek és bútorzat részleges felújítása
2005
• a HEKS támogatásával az e-Corvina integrált rendszert szerezték be, megkezdődött az állomány nemzetközi szabvány szerinti számítógépes feldolgozása
• a könyvtár visszaszolgáltatta a Kolozsvári Református Kollégiumnak az 1948 óta a könyvtári termekben őrzött 14 nagyméretű tanári portrét. Addig a képek a termek ajtói fölött voltak elhelyezve.
• a muzeális állomány termeit speciális klímaberendezésekkel láttuk el
• az intézet felújítási munkái a könyvtárat is érintették
2006
• az intézet átvette a düsseldorfi Landeskirchliche Bibliothek teljes anyagát, kb. 46 000 kötetet. Megkezdődött az anyag átválogatása és elhelyezése
• befejeződött a muzeális állomány két terembe történő elkülönítése és preventív konzerválása, ami magába foglalta a gyűjtemény portalanítását, elgázosítását és a kötések tisztítását, részleges javítását
• a Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének oktatói, régikönyves speciális képzésben részt vevő hallgatói és doktoranduszai besegítettek az 1850 előtti dokumentumok számítógépes feldolgozásába
• új terembe került a könyvkötő műhely, a felszámolt duplum-tár helyiségében folyóirattár kialakítása kezdődött meg
2007
• megkezdődött az unikum vagy ritka muzeális könyvek és kéziratok, erdélyi református vonatkozású dokumentumok, folyóiratok, ill. a modern szakirodalom digitalizálása
2011
• több jelentős könyvhagyaték érkezett a könyvtárba (Robert Riedl – Bern, Titje Baarda – Amsterdam, Samuel Külling – Basel)
2012
• a könyvtár számítógépen elérhető állománya elérhetővé vált a magyarországi Egyházi Könyvtárak Egyesülésének közös katalógusában (www.unitas.hu), az 1800 előtt megjelent könyvek rekordjai pedig a Magyar Országos Közös Katalógus régikönyves részlegének katalógusában is kereshetőek (www.mokka-r.hu)
2014
• a könyvtár online adatbázisa meghaladta a 20 000 rekordot
2015
• a könyvtár 120 éves fennállását ünnepli