Ördöngösfüzes a Mezőség észak-nyugati peremén, a Füzes-patak völgyében, Szamosújvártól 6 kilométerre fekszik, annak egyik legrégebbi magyar települése. Mivel önálló közigazgatási egység központja, adminisztratív szempontból hozzátartozik még Füzesmikola, Kisszék és Bonc. Külterülete szomszédos Szamosújvárral, Székkel, Szamosújvárnémetivel, Szépkenyerűszentmártonnal és Cegével. Etnikailag és vallásilag heterogén: magyarok, románok, cigányok lakják, akik református, katolikus, ortodox és görög katolikus hiten élnek, tehát a település kultúrája igencsak gazdag különböző interetnikus és felekezeti kölcsönhatásokban.
A falu napjainkban a Mezőség egyik reprezentatív települése azért is, mivel hagyományos műveltségében megtalálható a népi kultúra számos archaikus rétege, de abba szervesen beépült a polgárosodás és a modernizáció hatása is. Mivel a régebben örmények által lakott Szamosújvárhoz közel feküdt, a városiasodás ebben a helységben viszonylag korábban elindult, mint a tájegység más, belső, elzártabb falvaiban.
Habár a falu kultúrája számos egyedi archaikus elemmel rendelkezett, viszonylag kevés publikáció jelent meg a település hagyományos világával kapcsolatban. Dr. Kós Károly a helység régi viseleteit, Entz Géza román stílusú műemléktemplomát, Kelemen Lajos pedig fatornyát mutatta be. Lapohos András, a falu szülötte, nemrég lírai, vallomásos leírást közölt a helység és a vidék egyházi klenódiumairól.
A település elsősorban népzenéje, tánckultúrája és mesekultúrája révén vált közismertté. Eddig Magyarországon három itt élő előadónak ítélték oda a Magyar Népművészet Mestere díjat: Kisláposi András 2006-ban (furulya és mesemondás), Hideg (Lakatos) Anna (népdaléneklés, mesemondás) és Réti János (néptánc) pedig 2010-ben vette át e rangos címet a népművészet megőrzése terén elért kimagasló eredményeiért.
Hideg (Lakatos) Anna 1936-ban született Ördöngösfüzesen. Református családban nevelkedett, szülei földműveléssel foglalkoztak. Tizenhét évesen kötött házasságot a helybéli Hideg Istvánnal, fiúgyermekük született. A magyarszováti Maneszes (Tóth) Máriához hasonlóan, már kisgyermekként nagy érdeklődéssel hallgatta nagyszülei, szülei, valamint a szomszédban élő idősebbek meséit, népdalait.
Énekes pályafutását nagymértékben meghatározta a Kallós Zoltánnal való baráti kapcsolata, aki már fiatal korában felfigyelt tehetségére. Neki köszönhetően már a rendszerváltás előtt, de főleg 1989 után számos hazai és külföldi kutató látogatta meg és dokumentálhatta Anna néni tudását. Az adatközlő fontosnak tartja a Tímár Sándorral való megismerkedésének a momentumát is, akivel a rendszerváltás után az Astoria aluljárójában ismerkedett meg. Rövid időn belül, a már akkor híres koreográfus meghívására először mutatkozhatott be, mint népdalénekes a budapesti közönség előtt.
Hideg Anna nem csak a saját közösségének a népzenéjét ismeri, hanem a településen élő román lakosság repertoárjának egy részét is. A hatvanas, hetvenes években folyamatosan fellépett a Románia Megéneklése nevű, évi rendszerességgel megrendezett fesztiválon, egyik alkalommal első díjat is nyert.
A kibontakozó táncház-mozgalomnak köszönhetően, fokozatosan a vidék egyik legnépszerűbb, a sajtóban leggyakrabban szereplő előadója lett. Az utóbbi évtizedekben népzenészek, néptáncosok, szövegfolkloristák, szokáskutatók egyik legkedveltebb adatközlője. A kilencvenes évektől több falutalálkozó, népzenei és néptánc fesztivál meghívottja.
A rendszerváltozást kísérő korszak, a megnyílt államhatárok újabb bemutatkozási és fellépési lehetőségeket biztosítottak Hideg Annának. Magyarországon először énekesként, néptáncosként, majd mesemondóként vált ismertté. Az utóbbi huszonnégy évben több mint harminc magyarországi városban lépett fel, de szerepelt már Németországban, Hollandiában, és Szlovákiában is. Annak ellenére, hogy majdnem nyolcvan éves, amíg egészsége és ereje engedi, eleget fog tenni nemcsak a helyi meghívásoknak, hanem a külföldieknek is. Tavaly legalább ötször voltam Magyarországon! – tudatta velem büszkén Anna néni.
A magyaszováti Maneszes Máriával szemben, akit visszafogottabbnak és szerényebbnek ismertem meg, Hideg Anna sokkal közvetlenebb, nyitottabb, vidámabb természetű ember, bevallottan kedveli a szereplést, szeret a figyelem központjában állni, mai napig sajnálja, hogy nem volt lehetősége tovább tanulni.
Tánc- és népdaltudását még napjainkban is igénybe veszik saját közösségében, derül ki a következő interjú részletéből: „... Anna néni volt, aki a tiszteletes úrékhoz jár gyakran, ő is tud énekelni is és táncolni is, s jár néptánccsoportba, mikor mennek így Magyarba és ilyen helyekre táncolni, s ő tanított...”
Az utóbbi években a három egyéni mesekötete mellett, három lemeze is megjelent, 2010-ben elnyerte a Magyar Népművészet Mestere című, igencsak rangos magyarországi díjat. Életművét, mely több mint ötszáz éneket számlál és a saját kezűleg megírt 44 oldalas életrajzát 2015-ben fogják megjelentetni – osztotta meg velem Hideg Anna. Repertoárjában a balladák, katonadalok, szerelmi dalok mellett értékes kántáló énekeket is találunk, ezekből kettőt szeretnénk közölni.
Nem sajnálom fárodságom
Paradicsom szegeletén,
Arany szőnyeg leterítve,
Azon fejül rengő bölcső,
Abba fekszik az Úr Jézus.
Az Úr Jézus Isten Fia,
Jobb kezében arany alma.
Bal kezében arany vessző,
Fel-felhajtja, megzúdítja.
Zúg az erdő, cseng a mező,
Nem láthatnék szebb gyümölcsfát.
Mint Úr Jézus keresztfáját,
Piros vérrel virágozik.
Piros vérrel virágozik,
Szent lélekkel gyümölcsözik.
Ördöngösfüzes, Kolozs m., Hideg (Lakatos) Anna, 71 éves, gy. G. Z. 2013.
Én felkeltem szép piros hajnalba
Megmosdottam bűnös álmaimtól,
Megmosdottam bűnös álmaimtól.
Feltekintek fényes mennyországba,
Feltekintek fényes mennyországba.
Nyitva látom mennyország kapuját,
Nyitva látom mennyország kapuját.
Azon belül egy viasz lajtorját,
Azon belül egy viasz lajtorját.
Azon felül márvány kőkoporsót,
Azon felül márvány kőkoporsót.
Mellette ül szent asszony, Mária,
Mellette ül szent asszony, Mária.
Mér’ sírsz, mér’ sírsz szent asszony, Mária,
Mér’ sírsz, mér’ sírsz, szent asszony, Mária?
Hogyne sírnék, hogy ne keseregnék,
Hogy ne sírnék, hogyne keseregnék.
Mikor egy anyának, egy két testnek vére,
Itt nyugszik lenn, a sír fenekébe.
Ördöngösfüzes, Kolozs m., Hideg (Lakatos) Anna, 71 éves, gy. G. Z. 2013.
