Szakmai felelősséggel, emberi, intézményi odaadással szervezték meg április 9–13-ig Temesváron a Mikes Kelemen magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét V‒XII. osztályosok számára. A színhely, akárcsak 1985-ben és 1997-ben, ezúttal is a Bartók Béla Elméleti Líceum volt. Ez az iskola szórványoktatási központ, tehetségpont, 2009-ben megkapta az Európai Iskola címet.
A verseny célja, minként első, 1971. évi megrendezése óta minden esztendőben: úgy kérdezni a tantárgynak a megyei versenyen kiválogatott legjobbjait, hogy kitűnjék, ki érti is azt, amit olvasott, és kiben jelentkezik máris írói tehetség. A cél tehát a serkentés a még jobb eredményekre, módszeresebb tanulásra, tudatosabb nyelvhasználatra, ezen keresztül a tehetségek támogatása és a tanárok munkájának elismerése is. De fontos az is, hogy a nyelvileg-kulturálisan nehezebb helyzetben levő diákok és tanáraik biztatást kapjanak. Ezt szorgalmazták az iskolában, amikor a megyein továbbjutó diákok és felkészítő tanáraik nevét feltették az iskola honlapjára.
...úgy kérdezni a tantárgynak a megyei versenyen kiválogatott legjobbjait, hogy kitűnjék, ki érti is azt, amit olvasott, és kiben jelentkezik máris írói tehetség.
Itt jegyezzük meg, hogy a Román Oktatás- és Nevelésügyi Minisztérium azokat a versenyeket ismeri el országos jelentőségűeknek, ezáltal azoknak nyújt résztámogatást, amelyeken legalább 70 százaléka vesz részt azoknak a megyéknek, ahol a verseny tárgyait tanítják. „Magyartanítás már csak 17 megyében létezik, a legtöbb már csak szórvány. Az arányokat a résztvevők száma tükrözi…” – hívja fel a figyelmet a szórvány-lét következményeire Ferkő Emília, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős minisztériumi tanácsos kimutatása. A jelenséget elemzi Szórványstratégia – nemzetstratégia. Tervezet a romániai szórványmagyarság közösségépítéséhez és kisközösségi rehabilitációjához című munkájában Vetési László is, aki egyebek mellett megállapítja: „Románia területén ma a legnagyobb veszélynek kitéve, a legnehezebb szórványhelyzetben a Kárpátokon kívüli telepes és csángó magyarság él. Itt – Bukaresten kívül – gyakorlatilag már nincs második nemzedék. A következő veszélyeztetettségű fokozat a dél-erdélyi Hunyad, illetve Fehér és Szeben megye (déli részében élő) magyarsága. Ezt követik a Belső-Mezőség Kolozs, Maros és Beszterce megye kistelepülései. Majd a Szörényi és Temesi Bánság következik, a Körösök mentével és Arad megyével. Utána a máramarosi, szilágysági, tövisháti szórványok része és az Érmellék, és végül a Szilágyság, Partium kis népességű törpe- és szigetfalvai”. Ezért is rendkívül fontos mind a tömbben, mind pedig kiemelten a szórványban élő diákok részvétele a jelentős fórumnak számító magyar nyelv és irodalom versenyeken. Hiszen a diákok és a tanárok számára egyaránt ezek a megmérettetések jelentik a továbbtanuláshoz szükséges ösztönzést, a felhajtóerőt. Maga a puszta részvétel is szakmai színvonalat jelent, hiszen az országos döntőre eljutottak a megyei versenyeken bizonyították felkészültségüket. Ezen felül a XI–XII. osztályban első díjat kiérdemlő diáknak magyar nyelv- és irodalomból nem kell érettségire állnia, és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára – ha oda pályázik – vizsga nélkül felvételt nyer.
...ezek a megmérettetések jelentik a továbbtanuláshoz szükséges ösztönzést, a felhajtóerőt.
A mostani, temesvári versenyen húsz kísérő tanár felügyeletével a következő megyék versenyzői vettek részt: Arad (7 résztvevő), Bákó (3), Beszterce-Naszód (6), Bihar (11), Brassó (8), Fehér (6), Hargita (22), Hunyad (2), Kolozs (10), Kovászna (14), Maros (15), Máramaros (5), Szatmár (11), Szeben (3), Szilágy (9), Temes (7), Bukarest municípium (3).
Mind a feladatok maguk (egységes jellegük által), mind pedig a kiegészítő programok alkalmasak voltak közös tudás- és élménykincs kialakítására. A versenyfeladatokra az egyes megyék magyar nyelv és irodalom szakos tanárai küldték be javaslataikat, ezeket véglegesítette és egységesítette az erre felkért bizottság. Maga a verseny írásbeli feladatokból állt, osztályonként értékelték a javító tanárok az eredményeket. Helyszűke miatt csak az első díjasok felsorolására szorítkozhatunk: Szabó Balázs (Csíkszereda, V. osztály, felkészítő tanára Bogács Nóra Ágnes); Damokos Beatrix (Sepsiszentgyörgy, VI. osztály, Kedves Laura Rita); Ercse Zsuzsanna (Kézdivásárhely, VII. osztály, Tamás Annamária); Fazakas Réka (Sepsiszentgyörgy, VIII. osztály, Nagy Enikő); Kovács Péter (Nagykároly, IX. osztály, Szabó Csilla); Walcz Beatrix (Sepsiszentgyörgy, X. osztály, Dobra Judit); Szekeres Ilma (Beszterce, XI. osztály, Sztankovszky Enikő Zsuzsanna); Tasnádi István (Kolozsvár, XII. osztály, Rácz Melinda).
A székelyföldi tanulóktól és tanároktól elnézést kérve, az összesen negyven díjazott közül ki kell emelnünk azt a kilencet, akik nem tömb-magyar vidékekről érkeztek a versenyre, de akik figyelemre méltó eredményeket értek el: Müller Ágnes – dicséret (V. o., Beszterce, felkészítő tanára Sztankovszky Enikő Zsuzsanna); Csapó Krisztina – II. díj (VI. o., Zilah, Lakatos István); Burkhardt Zsófia – III. díj (VI. o., Kolozsvár, Rácz Melinda); Ferencz-Nagy Zoltán – dicséret (VI. o., Brassó, Kovács Enikő); Garfield Andrienne – III. díj (VII. o., Kolozsvár, Dénes Éva); Szikszay Dalma – III. díj (VIII. o., Sarmaság, Veres Erzsébet); Boros Viktória – dicséret (VIII. o., Temesvár, Molnos Ildikó); Bogdán Eszter – II. díj (IX. o., Zilah, Lakatos István); Fazakas Dalma – III. díj (IX. o., Zilah, Szabó Katalin); Ilona Judit – dicséret (IX. o., Arad, Nyáry Andrea); Gedő Zsolt – dicséret (X. o., Nagyenyed, Fodor Katalin); Farkas Henrietta Erzsébet – dicséret (X. o., Szatmárnémeti, Téglás József); Kovács Henrietta – III. díj (XI. o., Arad, Rudolf Ágnes).
A házigazda iskola igazgatója, dr. Erdei Ildikó sikeresen mozgósította a helyi erőket (a szervező iskola mintegy 60 önkéntesét: tanárokat, diákokat). Az oktatási tárca támogatása nem lett volna elegendő a tanárokkal együtt mintegy 200 résztvevő ellátására, ezért a szervezők kitartóan keresték az anyagi forrásokat, és a magyar, illetve román állami, valamint magánszektort is megszólítva sikerült a megfelelő körülményeket megteremteni. A vendéglátók ismerkedő vetélkedőket, táncházat, diák- és tudományos előadásokat kínáltak a verseny előtti és utáni szabadidő tartalmas eltöltésére a vendégeknek. A megyei tanfelügyelőségtől Kiss Ferenc tanfelügyelő kapcsolódott be a szervezőmunkába: a sikeres városnézések, kirándulások, színházlátogatások megszervezése rá hárult.
Jövőre Zilahon rendezik meg a döntőt. Nagy-nagy összefogásra, egymás segítésére és tudatos, felelős hozzáállásra lenne szükség minden körülmények között.
Külön köszönet a helyi diákszínjátszók Csongor és Tünde előadásáért (Molnos András Csaba színművész rendezése), a színházban előadott Lázár Ervin Hétfejű tündér c. bábelőadásért (a kisebbeknek, Antal Attila rendezésében), Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperájáért (a nagyobbaknak, Szikszai Rémusz rendezésében), valamint a buziási kirándulásért. Felejthetetlen marad az a taps, amelyet a kostelki (Bákó megye) Iştoc Ana-Maria kapott különdíja átvételekor.
Jövőre Zilahon rendezik meg a döntőt. „Nagy-nagy összefogásra, egymás segítésére és tudatos, felelős hozzáállásra lenne szükség minden körülmények között.”– foglalta össze levelében Ferkő Emília minisztériumi tanácsos.
„Ha átfogóan szemléljük az út problematikáját, arra juthatunk, hogy minden utazásunk célja a lélek és a szellem gyarapítása. Utunk csak akkor lehet gyümölcsöző, ha a földi világ megismerése mellett egy magasabb belső célt is szemeink előtt tartunk” – írta dolgozatában az első díjas, IX. osztályos Kovács Péter Zoltán. Egyetértünk.
A költészet napja a versenyzőket a temesvári „táborban” érte. A díjkiosztásra elkészült diáklap, a Mikes versszerű összeállítást közölt, ezt teljes terjedelmében, mint kollektív és a rendezvény hangulatát jól kifejező írást idemásoljuk (szerkesztője lakonikusan: „Zsófi, Temesvár”):
– Hova vezetnek a szavak?
F. N.: – Gondolatok, vagy ábrándozás, de mégis álom.
C. Cs.: – Tündérhonba.
Sz. A.: – Hozzá(d).
R. B.: – Arra az útra, amelyik a csendes bölcsességhez vezet.
D. A.: – Beszédhez!
I. C.: – A boldogság megtalálására vezetnek.
I. A.: – Az utolsó emeletre.
W. B.: – Félreértéshez.
M. B.: – Furcsa körkérdésekhez.
T. J.: – Kommunikációhoz.
V. R.: – Két különböző világba: az írás és a beszéd világába.
F. R. K.: – Egy ajtóhoz.
F. H.: – A képzelet legmélyebb zugaiba.
K. P. Z.: – Szerintem egymáshoz.
