A nagybányai Teleki Sándor Magyar Ház a 688 éves Zazar-parti város legfontosabb magyar művelődési és társadalmi intézménye. Teleki Sándor egykori felújított lakóháza a Tersánszky Józsi Jenő Könyvtárnak is otthont ad.
Dávid Lajos, a Teleki Sándor Magyar Ház kiváló vezetője így elevenítette fel a könyvtár történetének fontosabb állomásait: „Létesítettünk egy könyvesboltot, amely a könyvtár működését is felvállalta. Tulajdonosa a szatmári Interlib Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt volt. 2008-ban a Házban működő Memoár könyvesbolt megszűnt. Időközben 2006-ban sikerült megvásárolnunk egy másik épületrészt. Úgy döntöttünk, hogy a könyvtárat ebbe az épületrészbe költöztetjük. 2011-ben és 2012-ben felújítottuk ezt az épületrészt. A berendezést a Szülőföld Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapítvány és Blaskó Sándor vállalkozó adományozta. 2012-ben felavattuk az új épületrészben megnyitott könyvtárat.” A jelenlegi könyvtáros Barra István történelemtanár.
Dávid Lajos elmondta, hogy a könyvtár 24 875 kötetet foglal magába. Ezekből 12 526 hozzáférhető az olvasók számára, a többi könyv folyamatos feldolgozás alatt áll. Akad olyan könyv, amelyből 20-30 példány is van. Jelenleg 45 olvasót tartanak nyilván, ezek nyolcvan százaléka nyugdíjas. Az világhálós összeköttetéssel rendelkező olvasóterem hétszemélyes.
A Teleki Sándor Magyar Ház nagytermében rendszeresen tartanak író–olvasó találkozókat, könyvvásárokat. Legutóbb Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, a Magvető Könyvkiadó igazgatója találkozott olvasóival, akiknek Így szerettek ők című könyvéről beszélt.
A könyvállományt Metz József, a Thurman család, Krizsán P. Pál és Suba Dani gyűjteményei is gazdagítják. Az Arad megyében született Metz József (1914–2004) Kun Kocsárd-díjas helytörténész a nagybányai EMKE-füzetek szellemi atyja, a füzetek szerkesztőbizottságának elnöke és több füzet egyik szerkesztője volt. Élete célkitűzéseit így foglalta össze a nyugdíjas tanár: „Nevelni a szépre, a jóra, a népünk, a mellettünk élők és a szülőföld iránti megbecsülésre, szeretetre. És a becsületes, de sokszor ki nem fizetődő munkára.”
A könyvtár sok ritka, régi kiadvánnyal is büszkélkedik. Werbőczy István Approbaták törvénygyűjteménye az 1540 és 1653 között tartott erdélyi országgyűlések végzéseinek válogatott, kivonatolt és tárgyak szerint rendezett gyűjteménye, amely I. Rákóczi György kezdeményezésére készült. Ezt a gyűjteményt 1696-ban Misztótfalusi Kis Miklós nyomdája adta ki 1696-ban. 1751-ben Svájcban adták ki a Bázeli Bibliát, Károli Gáspárnak magyar Biblia-fordítását. A címlapon Szatmárnémeti Pap István nagykárolyi nyomdász és Tóth Imre neve olvasható. Gróf Teleki Imrének, Teleki Blanka édesapja könyvtárának egy része (17.–19. századi kiadványok) szintén a könyvtár féltett kincsei közé tartoznak, ezek közül a kéziratban maradt Kővár-utópia című műve a reformok szükségességét hangsúlyozza.
Sokan olvassák Palmer Kálmán Nagybánya és környéke című, 1894-ben Nagybányán nyomtatott könyvét, a Nagybánya és Vidéke, valamint a Budapesti Szemle évfolyamait. Itt találhatók meg Kiss József költeményei Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Hollósy Simon képeivel, ez a kötet a szecesszió egyik legszínvonalasabb könyve.
A könyvtár terveiről Dávid Lajos elmondta: „Szeretnénk beszerezni 19-20. századi, városunkhoz fűződő műveket, például a Teleki családdal kapcsolatos könyveket, Kemény Zsigmond, Dsida Jenő, Tabéry Géza egyes alkotásait. Szeptembertől ismét rendszeresen tartunk olvasó–író találkozókat, könyvbemutatókat, Olvass velünk! elnevezésű rendezvényt.”
