A tamáshidi romtemplom helyreállítási munkálatairól, valamint az Árpád-kori istenháza építészet- és kulturtörténeti hátteréről tartott előadást Csomortányi István projektfelelős június 23-án a nagyváradi várban, a 10. Szent László Napokon.
A kis Bihar megyei falu egykor jelentős település lehetett, a 13. században megerősített német városként említették, majd a Rátold nemzetség birtoka volt, még országgyűléseket is tartottak itt. Még ma is áll a falu impozáns méretű nyugati tornya, valamint az egykori főszentély, amelynek boltozata ugyanakkor régóta a beomlással fenyeget.
„Támogatókat kerestünk, pályázatok után kutattunk, hogy megmentsük az Árpád-kori templom főszentélyét. A budapesti Teleki László Alapítvány segített a mérések, valamint a tervezési és kivitekezési munkálatok elvégzésében is, így az alapítvány munkatársainak óriási szerepük volt a főszentély megmentésében. Azért is nagy dolog ez, mert nem dolgoznak nagy költségvetéssel, mégis az egész Kárpát-medencében jelen vannak, és számos erőforrást, valamint figyelmet szenteltek a dél-bihari épület helyreállítására is” – magyarázta Csomortányi István projektfelelős.
A műemlék magyar kormányzati finanszírozással, a Határon túli Árpád-kori templomok műemlék-helyreállítási program keretében újult meg. Stílusjegyein főleg a szász vidékekre jellemző építészeti sajátosságokat fedezhetjük föl, ami részben abból adódhat, hogy a tatárjárás után a település lakosságnak jelentős része német lehetett.
Stílusjegyein főleg a szász vidékekre jellemző építészeti sajátosságokat fedezhetjük föl.
„Megpróbáltunk új életet lehelni az épületbe, szerettük volna, ha a dél-bihari vidék kicsit magára talál. A templomot bélfenyéri fiatalok tisztították meg a megfelelő óvintézkedések mellett, jó volt látni, amint újra felfedezik a település múltját, örökségét.”
A torony statikai megerősítése, valamint a tetőszerkezet újjáépítése is időszerű lenne, azonban ezek a munkálatok az elérhető anyagi forrásoktól is nagyban függnek.
A szakemberek szerint a középkori, román stílusú templom romjai is a település egykori fontosságát jelzi. A templom mindhárom szentélye félköríves lehetett, ezek közül ma csak a kiugró főszentély áll, megőrizve téglaboltozatát. A nyugati rész összetett kialakítású volt: középen robosztus torony magasodik, melynek ma is áll öt emelete.
A helyreállított vártemplomnak turisztikai vonzata is lehet. A kelet-magyarországi üdülőváros, Gyula mindössze tizenöt kilométerre van innen. Csomortányi István szerint amennyiben a Körös gátkoronályán kerékpárral is átjárhatók lesznek egy nap a határok, a gyulai termálfürdőben üdülő személy mindössze egy óra alatt átbiciklizhet ide, és megnézhet egy olyan templomromot, ami a gyulai oldalon nemigen akad.
(Képek forrása: Szent László Napok, Teleki László Alapítvány)
