Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

Benkő Judit Emese méltatása

EMKE • Nagy István Díj

Először is köszönetet szeretnék mondani a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE vezetőségének azért, mert nagy megtiszteltetésnek érzem a felkérést, hogy kedves iskolatársamat, a zeneakadémián évfolyamtársamat, és nagyon kedves régi barátomat dr. Benkő Juditot méltathatom.


Benkő Judit Emese

Dr. Benkő Judit Emese vagy inkább a mindig ifjú és jókedvű Benkő Jutka, ahogyan sokan ismerjük, Kolozsváron született, és már több mint 20 éve a Kolozsvári Rádió magyar adásának egyik legjelentősebb szerkesztője.

Doktorátusi dolgozatát a bukaresti zeneakadémián védte meg. Témavezetője dr. Dan Voiculescu zeneszerző volt. Dolgozatának címe: Antecedentele muzicii simfonice la Cluj de la începutul secolului 19 până la înfiinţarea Filarmonicii de Stat. Alulírott fordításában: A kolozsvári szimfonikus zenei élet előzményei a 19. század elejétől az Állami Filharmónia alapításáig.

Amint említettem már, Benkő Judit Emese törzsgyökeres kolozsvári, a kincses város és a család meghatározta egész életét. Édesapja, dr. Benkő András, akire nagy tisztelettel emlékezek minden alkalommal, ha szóba kerül kedves volt tanáromnak a neve, a kolozsvári zenekonzervatórium docense volt. Nagynevű professzor és jelentős szakirodalom szerzője. Szorgalmas, pontos munkájával, emberségével kitűnő példát mutatott lányának, de tanítványainak is.

Benkő Judit Emese a kolozsvári zenelíceum befejezése után, a zenekonzervatóriumban folytatta tanulmányait muzikológia szakon, amelyet 1982-ben kitűnő eredménnyel végzett el.

Mint minden becsületes egyetemet végzett diákot, őt is kihelyezték jó távolra az otthonától. Másokkal szemben azonban mégis szerencsés helyre, Csíkszeredába, Székelyországba került.

Ezt csak azért említem, mert jómagam a Zsil völgyében kötöttem ki. Nem azért, hogy panaszkodjam, de van egy kis különbség.

Szeredában az 1-es számú általános iskola zene tagozatán szolfézst és zenetörténetet tanított, de kortárs zenei együttest is irányított.

1990-től a Kolozsvári Rádióban óriási kitartással, értékes és érdekes, nagyrészt zenei műsorokat szerkeszt.

Ki ne hallgatta volna valaha a Zene, zene, zenelánc, az Operett parádé, a Sorsok az operaszínpadon és még sok más műsorát, amelyekben emberközelbe hozta az operett, de még a nehéz és unalmas műfajnak tekintett opera világát is.

Ismerőseim közül sok idős ember, aki már nehezebben mozdul ki, órákkal előtte a rádió mellé telepedik és várja, hogy megszólaljon Benkő Judit hangja, vidáman, mosolyogva. Most megkérdezhetnék: lehet a rádióban látni a mosolyt? Higgyék el, lehet érezni, és így a műsor hangulatosabb, otthoniasabb, családiasabb. De ez még nem minden, hiszen ezekben a műsorokban hallani lehetett és lehet térségünk fontosabb zenei eseményeiről (fesztiválokról, bemutatókról, rendkívüli előadásokról, kórustalálkozókról, és meg lehet ismerni hangszereseket, énekeseket, karmestereket, rendezőket és tehetséges diákokat, a jövő reménységeit.

Természetesen sorolhatnám még a szereplőket, mert a sor hosszú, nehéz számba venni, de elég azt látni, amint minden előadás után Jutka nem a terített svédasztal felé igyekszik, hanem riportermagnójával „interjucikát” készíteni (az elnevezés tőle származik) azokkal a személyekkel, akik szépet és nagyszerűt alkotnak, elsősorban ebben a mi kis, csodálatosan szép erdélyi magyar világunkban.

Műsoraiban az évek során olyan híres művészek szólaltak meg, mint Kurtág
György zeneszerző, László Ferenc zenetörténész, Hary Béla karmester, Selmeczi György zeneszerző, rendező, Perényi Miklós csellóművész, Angi István zeneesztéta és még sokan mások.

Meg kell említenem, hogy még jómagam is, aki a kedvéért még a Mikulást is több alkalommal eljátszottam a rádióban.

A Romániai Magyar Dalosszövetséggel együttműködve többször szervezett már koncertsorozatot, ezek keretében élőadáson mutatta be a hazai énekkarokat és ezek karmestereit, de számtalan alkalommal kellett részt vennie a dalosszövetség más helyszínen zajló rendezvényein is. Megjegyzem, jól hallották, részt kellett vennie, mert Isten nyugtassa Guttman Misi bácsit, aki fáradhatatlanul szervezett találkozókat, amelyekre lánya, Emese kocsival vitte, és ezekre, ha akart, ha nem, Benkő Jutkát is vitték. Persze, ennek megvolt az eredménye, mert megszólalhattak a rádióban a gyülekezeteink és iskoláink énekkarai.

Nem tehetem, hogy ne szóljak a rádióban szervezett koncertekről, amelyek egyikének iskolánk, a Kolozsvári Református Kollégium énekkara is főszereplője volt, természetesen a koncertet megálmodó Benkő Judit Emese mellett.

1996-tól majdnem 10 éven keresztül zenetörténetet tanított a Partiumi Keresztény Egyetemen, Nagyváradon.

Mint pedagógus és rádiós, állandó jelleggel foglalkoztatta szakmai fejlődése. Több továbbképzésen is részt vett, amelyeket itt most idő hiányában nem sorolnék fel.

Megemlíteném még azonban számtalan szakdolgozatát, publikációit, amelyek tudományos munkásságának értékes részét képezik, és amelyek jelentős folyóiratokban jelentek meg. Továbbá tudományos ülésszakokon való részvételét, amelyeken Bartók Béláról, Paul Constantinescuról, Bernsteinról, Delly Szabó Gézáról, Márkos Albertről, Tóth Guttman Emeséről és még sokan másokról tartott előadást.

Külön említeném Albert Annamária. (Életinterjú) című könyvét, amely 2011-ben jelent meg Kolozsváron.

Díjaihoz most, mindannyiunk örömére, hozzáadódik az értékes és becsülettel megérdemelt Nagy István Díj is. Gratulálok Jutkának és további szép sikereket kívánok. Remélem, hogy ezek után, mint minden szép esemény után, amellyel elégedett, szokásához híven most is meg fogja inni a sörikéjét kedves barátai társaságában (ez a megnevezés is tőle származik).

(Elhangzott 2014. április 12-én Kolozsváron, az EMKE díjkiosztó ünnepségén)

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás