A néptánc múltja és jelene vidékünkön
Bihar megye magyar táncban közismerten szegény. A sajátosan tárkányi ugróst kivéve nagyon ritkán fordul elő helyi jellegű táncfigura. Az általánosan elterjedt népi táncformák a páros csárdás, a páros forgás és a körcsárdás. Lakodalmakban, bálokon, amennyiben jelen van a népi tánc, ezeket ropják. A Bihari Folklórkör 1972-es kiszállásán Dánielisz Endre mérte fel Bihardiószeg munkavégző táncszokásait. Leközölt tanulmánya tágabb értelemben Érmelléket is jellemzi. Az érmelléki néptánccsoportok egyik fontos célja hagyományaink megőrzése mellett a magyar nemzeti tánckultúra megismerése, ápolása, ennek elsajátítása és színpadon való népszerűsitése, valamint ízlés- és közösségnevelés. A fiatalok sok élménnyel gazdagodhatnak a tánc révén: népdalokat, régi szokásokat, mesterségeket, helyeket és embereket ismerhetnek meg. A magyar néptánc gyakorlása, vagy csupán annak szeretete mindenképpen egy különleges közösség tagjává emeli az embert.
A néphagyományok ápolását már a kommunista Megéneklünk Románia fesztivál is támogatta valamilyen szinten. Bihadiószegen Zsupon Éva működtetett tárkányi táncokat bemutató néptánccsoportot ekkor. A bogyoszlói néptánccsoport és citerazenekar Török Árpád vezetésével, Bartos János koreográfiájában bogyoszlói fonót mutatott be a II. Érmelléki Folklórnapokon. Számtalan településen szerveztek szüreti bálokat (az egyik legrégebbi 1926-tól Bihardiószegen), alkalmi tánccsoportokkal még ekkor is. Az 1969-ben Diószegen alakult tíz fős citerazenekar csak néhány évig működött, de emléke máig él. Az Asók István Református Kórus néhány tagjából új zenekar szerveződött 2012-ben Gellért Gyula kezdeményezésére, Szabó Zsigmond irányításával, Bihardiószegi Református Citerazenekar néven (egyházi és népzenét egyaránt játszanak). Lupsa Sándor vezeti az érmihályfalvi Bartók Béla Citerazenekart, mely két évtizede működik a helyi Művelődési Ház keretében. Az anyaországban tovább alkotó Heit Lóránd 2009-ben megalakította a magyarországi Bakator Zenekart, mely Érmellék egykori fő szőlőfajtájának nevét vette fel. Úton… (2011) és Örökítés (2013) c. lemezeiken kívül táncházakban is játszanak hiteles népzenét, de nyitottak a mulatós műdalok irányába is. A Pro Székelyhíd Egyesület 2009 szeptemberében megalapította a Bíborka népdalkört (vezetője Kovács Ferenc), a Kisbojtárok furulyacsoportot (Galajda Judith), a Kankalin néptáncegyüttest (Hodgyai Edith és Sándor) és egy gitárcsoportot (Czentye Zsolt). Újabb székelyhídi néptáncegyüttes alakult 2013 őszén székelyhídi és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyhídi otthonában lakó gyermekekből Hercz Vilmos irányításával. Szabó Amália szervezte meg 2010-ben a nagykágyai Harmatcseppek néptánccsoportot. Meg kell említenünk a monospetri Szivárvány német néptáncegyüttest is. Az érmelléki néptánccsoportok részt vettek 2006-tól az Érmelléki Nemzetiségi Néptánc Fesztiválokon, 2007-től pedig a Bihari Tulipán néptáncturnékon. Újabb megmérettetési lehetőség az idén IX. alkalommal szervezett Bihar megyei Ki Mit Tud?!
2002-ben alakult meg a Partium egyetlen hivatásos magyar néptáncegyüttese, a Nagyvárad Táncegyüttes, amely a Kárpát-medencei táncművészet egyik jelentős műhelye. Érmellék néptánccsoportjainak felnőtté vált tagjaiból is verbuválódott Miklós János vezetésével. A VIDIFISZ és a micskei Görböc Néptánccsoport (vezetője Hodgyai Edith) szervezésében Partiumi Néptánctábort tartanak 2008 óta minden év augusztusában. Első évben Sólyomkőváron szervezték, a második kiadástól a biharfélegyházi Teleház ad neki helyet. Nagy sikerrel és hagyományteremtő szándékkal rendezték meg Bihardiószegen 2012 novemberében az I. Nemzetközi Vőfélytalálkozót a régi lakodalmi hagyományok újjáélesztésének céljából. Eddig folytatás nélkül maradt. Igaz, annak szántak egy Kirakat Lagzit 2016-ban. Érmihályfalván IV. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napokat, míg Székelyhídon I. Érmelléki Népművészeti Tábort szerveztek 2016-ban. Folytatásuk garantált. (dr. Szabó József)
A Nyíló Akác Néptáncegyüttes
Az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttes története a legrégebbi a bihari Érmelléken. Nyakó József vezetésével alakult 1985 őszén a helyi művelődési ház keretein belül. Az összeállított tánckoreográfiák alapja a táncos mulatságokból jól ismert magyar csárdás volt, majd pedig a településhez közeli tájegységek táncainak lépései is, így a szatmári és a délalföldi táncok. Az együttes először 1986. december 29-én mutatkozott be a helyi közönség előtt. A néptánccsoport évente több alkalommal is szervezett szüreti, farsangi, arató, majd a későbbiekben utcabált is. A Nyíló Akác nevet 1988-ban vette fel a csoport. A környező településeken is sikerrel szerepeltek a maguk szervezte fellépéseik alkalmával. Kísérő zenekarát tíz éven át Érmellék leghíresebb prímása, Rácz Gyula (Fecske Gyula) vezette, olyan felállásban (hegedű, brácsa, cimbalom, klarinét, bőgő) amilyen határon innen már sehol nem működött. Az 1990-es évek elején a táncos fiatalok Csillebércen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában vehettek részt képzéseken, megismerve az autentikus népzene és néptánc szépségét. Az Érmihályfalváról Kolozsvárra elkerült és hazajáró egyetemisták tanulták, illetve ismertették meg a széki táncokat. Felkéréseik száma 1993-tól megsokszorozódott.
2000-ben a csoport alapítója, Nyakó József 14 év becsületes és tisztességes munka után leköszönt. Sütő Szabolcs és Borbély-Simon Csaba ezután is tovább fejlesztette a csoportot: erdélyi tánctáborokban megismerték a mezőségi táncokat. Ma már nemcsak egész Erdélyben ismertek, hanem a határokon túl is. Fellépéseik számát lehetetlen pontosan összegezni, hiszen belföldön és külföldön évente több tucatszor lépnek fel. Közel 500 táncos fordult már meg a csoportban, a jelenlegi csapat is több mint 80 főt számlál. Az együttesben négyévestől harminc évesig több korosztály is megtalálható. Az utánpótláscsoportokban (Fürge Lábak, Apró Lábak) 60 gyermek táncol jelenleg is Borbély-Simon Andrea vezetése mellett. Az együttes vezető koreográfusa Borbély-Simon Csaba. A Nyíló Akác Néptáncegyüttest Magyar Kultúráért-díjjal, nívódíjjal és Bartók Béla-emlékdíjjal is kitüntették már. Az együttes jogi képviselője az Aegis Ephebum Egyesület (anyagi forrásaik: pályázatok, önkormányzat, önerő). (Borbély-Simon Csaba)
Az Ezüstperje és a Bábota néptánccsoportok
A 12 éve létező érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport kiindulópontja az az érsemjéni legénycsapat volt, amely – szülőfalujuk táncos népi hagyományát ápolva – megőrizte és előadásaiban felidézte a helybeli Szabó József érsemjéni pásztor kanásztáncát Venkli István vezetésével. Előadásukat először az I. Érmelléki Folklórnapon mutatták be Szalacson (1972). Talán ez jelentette a Bihar megyei magyar tánckultúra újrafelfedezését. 2005-ben Balázsi József polgármester kezdeményezésével és támogatásával a csoportban lévő legények mellé leányokat toboroztak, így Sütő Szabolcs és Sütő Judit vezetésével megalakult az érsemjéni néptánccsoport, amely a későbbiekben vette fel végleges nevét. A kezdeti nyolc párból sokan lemaradoztak. A 2006-ban beindult gyermeknéptánc-oktatásnak köszönhetően már a negyedik nemzedék tanulja a néptáncot. Az elmúlt 12 év alatt összesen százan fordultak meg a csoportban hosszabb-rövidebb időre (aktív táncosként 75–80 főt tartunk számon). Az együttes híre nemcsak Bihar megye, hanem az ország határain túl is hamar elterjedt. Részt vesznek Ki Mit Tud?-okon, néptánctalálkozókon, fesztiválokon, falunapokon és különböző kulturális rendezvényeken. Repertoárjukban szatmári, felcsíki, mezőségi, kalotaszegi, széki, vajdaszentiványi, alföldi táncokból összeállított koreográfiák szerepelnek, de törekednek ennek bővítésére is. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete Magyar Kultúráért-díjjal jutalmazta őket 2010-ben.
Érkörtvélyesen is voltak tenni akaró fiatalok már 2011 előtt. Saját költségen, egységes fellépő ruhákat varratva táncolták a szüleiktől tanult, visszaszorulóban lévő csárdást. A helyi tanács anyagi támogatásával, 2011 novemberétől az érmihályfalvi Sütő Szabolcs és Sütő Judit foglalkozik hetente egyszer a művelődési házban a táncosokkal. Szatmári, mezőségi, felcsíki, széki és dunántúli táncokkal ismerkednek, felelevenítik a téli ünnepkör (betlehemezés, lucázás) hagyományait, de jut idő népdaltanulásra is. Az ifjaknál az élet közbeszólásai miatt csak hárman maradtak az alapítókból. Jelenleg a két nemzedéket átfogó érkörtvélyesi néptánccsoport mintegy negyven főt számlál. A csoport vezetését Simon Ildikó tanítónő vállalta fel.
Monospetriben Kozák Róbert kezdeményezésére és Barcui Barna polgármester támogatásával alakult meg Bihar megye egyetlen felnőtt néptánccsoportja 2015 tavaszán. Oktatásukat Sütő Szabolcs és Sütő Judit vállalta. Novemberben, Barcui Barna keresztapaságával, egy monospetri kenderáztató helyről nevezték el magukat Bábota Néptánccsoportnak. Eleinte négy pár, később állandóan tizennégy fő vett részt a hetente zajló próbákon a művelődési házban. Vannak köztük házaspárok is, az átlagéletkor 33 év. Szatmári tánclépések mellett ismerkednek felcsíki, széki, mezőségi és alföldi lépésekkel is. Sokan gyermekkori álmuk beteljesülését élik meg azáltal, hogy néptáncossá váltak. Először Monospetri 800. „születésnapjának” ünnepén, illetve a micskei szüreti bálon léptek fel. (Sütő Judit).
A Gyöngyvetők Néptánccsoport
A margittai Gyöngyvetők Néptánccsoport 2005 nyarán spontán módon alakult meg. Deák Erika Andrea és Fügedy Anikó Erzsébet tanítónők felkérést kaptak, hogy állítsanak össze egy gyermekcsapatot, mely részt vesz a mezőtelegdi néptánctáborban. A 23 vállalkozó kedvű diák az ötnapos oktatáson dunántúli táncokat tanult. Mezőtelegden már korábban „meggyökerezett” a néptáncoktatás, és a vakációban a Szeged Néptáncegyüttes elismert oktatója, Nagy Albert (Berci bácsi) tanította, szerettette meg hiteles táncainkat a gyermekekkel. A szegedi oktatók – Berci bácsi, Tőtős Hortenzia és Preszner Richárd – elvállalták Margittán is a tánctanítást. Havonta voltak intenzív foglalkozások, ezek mellett pedig a tanítónők is tartottak táncpróbákat a gyermekeknek. A Horváth János Társaság már ezt megelőzően négy pár népies ruhát készíttetett, majd Barbu Edit és Juhos Márta tanítónők összeállítottak egy nyolcfős néptánccsoportot Katicák néven. Az oktató munkát a micskei Görböc néptáncegyüttes két vezetője, Hodgyai Edit és Sándor vállalta el. Ők voltak a „magvetők”, és később „beolvadtak” a Gyöngyvetők nagyobb csapatába. A már említett két tanítónő mellé, a Gyöngyvetőkhöz felzárkózott Forgács Enikő, később Juhos Márta és Tímár Angéla tanítónő, valamint Szarvadi Gréti kulturális referens is. Eleinte két csoporttal (22 nagy és 15 kicsi), 2008-tól már három csoporttal dolgoztak: kicsik (óvodások és I. osztályosok), közepesek (II–VI. osztályosok), valamint nagyok. A szegediek 2012-ig jártak oktatni, azóta a marosvásárhelyi Maros Táncegyüttes szakemberei vállalták magukra a tanítást. A módszer ugyanaz, mint a szegediek esetében. 2009-től Deák Erika Andrea és Juhos Márta maradt helyi oktatónak. Ma már a nagycsoport tagjai is be tudnak segíteni az oktatásba, közülük a legtöbbet Bordás Anita dolgozik. Ő már saját koreográfiákat is készít, és elvállalta a hegyközszentmiklósi néptáncosok tanítását is. Az évek során nyolcféle – dunántúli, szatmári, mezőségi, széki, marosszéki, rábaközi, délalföldi és moldvai – népviseleti ruhát vásároltak a csoportnak. Pályázataikat előbb a Kécenlét Egyesületen keresztül nyújtották be. A Pro Folk Egyesületet Deák Andrea, Fügedy Anikó és Tímár Angéla két év előkészület után 2011-ben jegyeztette be. Felléptek, illetve fellépnek fesztiválokon, néptánctalálkozókon, Ki Mit Tud?-vetélkedőkön, szülővárosukban pedig különböző ünnepségeken. Magyarországon kívül meghívták őket Törökországba is a Nemzetközi Néptáncfesztiválra. Díjaik közül büszkék a Magyar Kultúra-díjra, melyet 2011-ben kaptak meg. Ők maguk is szerveznek minden évben táncházat és -tábort, amelyen 2006-ban kétszázan vettek részt. Utóbbinak a helyszíne eleinte Margitta volt, később áthelyezték Sólyomkővárra. (Deák Andrea és Szőke Ferenc)
A Szömörce Néptánccsoport
Az 1990-es években, Bihardiószegen is elindult egy néptánc- és hagyományőrző program. A legnépesebb gyermekcsoport akkor a megyében a diószegi volt. Az ekkor indult tánccsoportok közül csak kevés maradt fenn. A diószegi tánccsoport máig e kevesek közé tartozik. Dr. László Bélának köszönhetően nagyváradi táncoktatók foglalkoztak a nyolcvan diószegi gyermek tanításával. Ötévnyi kemény tánctanulás után egy stabil, összeforrott gárda nevelődött ki. Miklós János vezetésével megalapították a Szömörce Néptáncegyüttest. A név maga erdei cserjét jelent, melynek leveléből cserzőlevet is készítettek. A felnövekvő nemzedék szétszóródása, az utánpótlást biztosító gyermektánccsoport hiánya miatt az aktív időszakot egy rövid idejű hanyatlás követte. 2000 tavaszán két régi szömörcés, Heit Lóránd és Tolnai Tímea újraindította a táncoktatást, amely után a csoport addigi történetének legmozgalmasabb és legszínesebb időszaka következett. Repertoárjukban magyarországi táncok (somogyi, dél-alföldi, hajdúháti, szatmári), erdélyi táncok (széki, kalotaszegi, mezőségi), felvidéki leánykörtáncok szerepeltek. Az együttes hatvan gyermeket számlált három csoportban, ekkor vált közismertté a Szömörce. A jogi hátteret a Pro Juventus Diosigensis Egyesület biztosította (2001–2008). Ismét újraszervezte 2009 januárjában Heit Lóránd a Szömörce Néptáncegyüttest, három korosztállyal (Szömörce Rügy, Cserje/Csemete és ifi), kezdetben kb. hetven gyermekkel. Heit Lóránd, Pongor Éva és lelkes szülők megalakították a Szömörce Kulturális Egyesületet 2009-ben. Bihar megyében, Bihardiószeg testvértelepülésein és Magyarországon is felléptek. 2012 tavaszán Szőnyi József (régi szömörcés) újraindította a Szömörce Néptáncegyüttest harminc gyermekkel, új alapokra helyezve a tanítást, az elején Borbély-Simon Csaba és Andrea segített nekik ebben. Nagy szeretettel táncolják a felcsíki, szatmári, moldvai és mezőségi táncokat. E csapat is számos Kárpát-medencei településen lépett már fel. Mottójuk: „ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod”. (Heit Lóránd és Szőnyi József)
Ritmus- és látványtánccsoportok
Bár a modern idők kultúránktól idegen mozgásvilágát tükrözik, az érmelléki ritmus- és látványtánccsapatok olyan népes mozgalommá nőtték ki magukat, hogy joggal lehetünk rájuk is büszkék. Táncosaik egyéni vagy csapatteljesítménye jó hírét viszi Érmelléknek. Sikereikről általában beszámol a helyi és megyei sajtó. Mivel főleg a bihari Érmellék három városa köré szerveződnek, ilyen bontásban soroljuk fel mi is őket. A bihari Érmellék legrégibb csapata a Tini Dance Center (TDC). Első nemzedéke Oláh Katalin Melinda vezetésével 1993-tól próbált a székelyhídi Stubenberg-kastély báltermében, majd 1995-ben nyert szervezeti formát. Húsz év óta a TDC Székelyhíd védjegyévé vált, a táncosok profizmusa vitathatatlan. Ez idő alatt Oláh Katalin kb. 3000 táncost tanított évi ötven új koreográfiára. Előadásaikban megelevenedtek leghíresebb musicaljeink, mint A padlás, a Macskák, A dzsungel könyve, a Légy jó mindhalálig, a Rómeó és Júlia, a Vámpírok bálja, a Szép nyári nap vagy a Valahol Európában. Felléptek Dancs Annamarival, Delhusa Gjonnal, Péter Szabó Szilviával és Lagzi Lajcsi Dáridójában is. A TDC-családba biharszentjánosi, szentjobbi, bihari, szalárdi, bihardiószegi, biharfélegyházi, borsi, székelyhídi stb. korosztályos csoportok tartoznak. Ezek 2010-ben Székelyhídon Táncmanók, Kölyök Dance, Zerbó Dance, Prince Dance, B612, Tini Dance Center, 2013–2015-ben a többi településekhez igazodva B. Like és Happy Dance, TDC, Gumimacik, Táncmanók, Gézengúzok, B612, Tyger Rock, Mini Monster Dance, Turbó Dance, Kölyök Dance, Energy Dance nevek alatt működtek. A TDC tagjainak 2006 óta Tánctábort, 2007 óta pedig Táncfesztivált is szervez.
Erdei László vezetésével ugyancsak Székelyhídon működik 14 éve a Control Dance Group. A Flying Steps hiphopcsapat Mészáros Ildikó vezetésével alakult 2009-ben ugyanott. Kistestvére a Flying Stars. Nevüket 2012-ben Free Stepsre kellett változtatniuk. Érmihályfalva és környéke mozgalmát az utóbbi időben a Máté Zsolt koreográfus vezette Silver Wings Egyesület fogja össze. Csapatai a Silver Wings, Fly Away, Best of Dance (Érkörtvélyes), Forever Dance és Show Dance (Érmihályfalva), illetve az X-Team (Értarcsa). Hazai és nemzetközi versenyeken öregbítik Érmellék hírnevét. Két éve Silver Wings Tánctábort is szerveznek. A Bartók Béla Művelődési Ház menettánccsoportja a Napsugár és Fehér Akác csapat és a legismertebb, a Syluette Group (utánpótlásai Minorette, Mini Minorette). Ugyanott működik a Street Dancers csapat is. Margitta hírnevét a Chende Noémi alapította Clevers vitte a világba, mely az Unique Dance Studio tagja lett (utánpótlás Mini Clevers). Méltó párja a Coznici Gabriella alapította Smile Girls és Mini Smile Girls, mely a margittai Művelődési Ház csapata. Mindkét csapat több nemzetközi verseny díjazottja. Régóta működnek még a Techno Break Dance és Terra Dance csapatok is. Mindkét város csapatai fellépnek a környék falu- és városnapi rendezvényein is. Kisebb települések, iskolák is rendelkeznek rövidebb életű, lelkes, amatőr csapatokkal, melyek vetélkedőkön, iskolai rendezvényeken, falunapokon szoktak szerepelni. (dr. Szabó József)
